Az epilepszia egy agyi működési zavar, amely rohamokat vált ki. Az úgynevezett nagyroham, a grand mal annyira feltűnő és jellegzetes, hogy azt viszonylag könnyű epilepsziás rohamként felismerni, de vannak bizonyos kevésbé karakteres tünetek, amelyek fölött esetleg elsiklik a laikus vagy más betegség tüneteként könyveli el, holott azokat szintén epilepszia okozza. Ezekre a kevésbé ismert tünetekre és a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa.
Az epilepszia viszonylag gyakori betegség
Az epilepszia – bár ijesztőnek tűnő diagnózis – viszonylag elterjedt betegség., amerikai adatok szerint az emberek 1,2%-át érinti, kortól, nemtől függetlenül. Amikor bekövetkezik az agyban egy bizonyos működési zavar, olyan elektromos kisülések keletkeznek, amelyek az esetek egy részében úgynevezett generalizált nagyrohamot okoznak. Ilyenkor jellemző az eszméletvesztés, a végtagok szimmetrikusan megfeszülése vagy rángatózása, előfordulhat, hogy a véres hab ürül a szájból (a vért a nyelv elharapása okozhatja), esetleg vizelet- vagy széklet visszatartási képtelenség is jelentkezik. A beteg magához térve legtöbbször nem tudja felidézni, mi történt vele.
- Ugyanakkor az epilepszia tünetei a roham típusától függenek és nem mindig feltűnőek. Előfordulhat, hogy csak egy néhány másodperces elrévedés utal az epilepsziára, mintha csak a páciens igen rövid ideig „lekapcsolódna” – ismerteti Para doktor. – Többek közt ezért is fontos már a kevésbé jellegzetes tünetek okát is kivizsgálni, amennyiben a tünetek többször is jelentkeznek. Egyetlen roham – méretétől függetlenül – még nem jelenti azt, hogy mindenképpen epilepszia betegség áll a háttérben, azt számos más ok is kiválthatja. A betegség diagnózisának felállításához éppen ezért fontos annak megállapítása is, hogy legalább két, nem provokált roham jelentkezzen, legalább 24 óra eltéréssel.
Ezek lehetnek az epilepszia tünetei
Mivel az epilepsziára jellemző összehangolt elektromos kisülések az agy bármely folyamatát érinthetik, így az ezáltal kiváltott tünetek is változatosak lehetnek. Tünetként jelentkezhet többek közt:
- átmeneti zavartság,
- az izmok megmerevedése,
- kontrollálhatatlan kar- és lábrángás,
- eszméletvesztés (és emiatt elesés),
- elrévedés (ez kívülről úgy látszik, hogy a beteg arca kifejezéstelen lesz, „elbambul”, majd pár másodperc múlva onnan folytatja a tevékenységét, ahol abbahagyta).
Para doktor szavaiból kiderül, hogy az epilepszia úgynevezett aura tüneteket is produkálhat, mint például az az érzékcsalódás, a hallucináció, a beszédzavar, a zsibbadás, de mivel ezek más betegségek, például migrén tünetei is lehetnek, csak szakorvos tudja megmondani a pontos okot. Ritkább tünetként jelentkeznek olyan pszichológiai jelenségek is, mint a szorongás, a déja vu érzése és az is előfordulhat, hogy az érintett személy viselkedésváltozáson megy át. Amennyiben pszichózisra utaló jelek fedezhetők fel, a kivizsgálás minél előbb szükséges. Az epilepsziás epizódok jellemzője, hogy minden alkalommal hasonló tünetek mutatkoznak.
Milyen kivizsgálásra lehet szükség?
- Ha valaki először tapasztal epilepsziás rohamot, erősen a környezet segítségére van utalva. A legfontosabb a beteg biztonságba helyezése, de vannak olyan esetek, amikor mentőt is szükséges hívni. Ilyen, ha a roham 5 percnél tovább tart, ha több roham jelentkezik egymás után, ha a beteg megsérült vagy nem tért magához, illetve, ha láza van, ha cukorbeteg vagy terhes. Amennyiben ilyen körülmények nem állnak fenn, akkor csak a roham után kell neurológushoz fordulni – hangsúlyozza dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa. – A neurológiai kivizsgálás során, a kikérdezésre, a laborvizsgálat és az EEG, MRI vagy CT eredményeire támaszkodva meg tudjuk állapítani, hogy valóban epilepszia betegségről van-e szó, és azon belül is meghatározhatjuk a típust. Az eredmény függvényében pedig megkezdődhet a kezelés, ami az esetek nagy részében gyógyszeresen történik.
Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)
