Rendszeresen úgy érzi, mintha az étel elakadt volna a nyelőcsövében? Csak nagyobb mennyiségű folyadék elfogyasztásával képes egy-egy falattal megbirkózni? Az étkezések előtt apró darabokra vágja az ételt, hogy le tudja nyelni? Ha a fenti kérdésekre igennel válaszolt, akkor elképzelhető, hogy a nyelőcső krónikus gyulladásos betegségében, az úgynevezett eozinofil nyelőcsőgyulladásban szenved – hívja fel a figyelmet dr. Pászthory Erzsébet, az Allergiaközpont gasztroenterológusa, belgyógyász szakorvosa, aki a háttérben álló okokról és a kezelési lehetőségekről is beszélt.
Ha nem csúszik jól az étel
A nyelőcső (oesophagus) a szájüreget a gyomorral összekötő, nyálkahártyával bélelt izmos cső, ami egyrészt gondoskodik a megrágott falat és a folyadék továbbításáról, másrészt a gyomorhoz csatlakozó terület, a gyomor-száj (latinul: cardia) révén gátolja a gyomortartalom visszaáramlását is. Tápcsatornánk ezen részéről ritkábban esik szó, leginkább a különféle nyelési nehézségek vagy a nyelést kísérő fájdalmak kapcsán keresik fel a betegek a gasztroenterológus szakrendelést, amelyek hátterében leggyakrabban a nyelőcső gyulladásos betegségei állnak; de okozhatja daganatos elváltozás, beidegzési zavar vagy anatómiai eltérés is. Ezek elkülönítésében alapvető a szövettani mintavétellel kiegészített endoszkópos vizsgálat.
Miért gyullad be a nyelőcső?
–A nyelőcső gyulladását fertőzések (pl. candidiasis, herpes, cytomegalovírus), kémiai ágensek (pl. savak, lúgok, gyógyszerek és a savas gyomortartalom visszaáramlása), illetve egyéb kórfolyamatok (pl. Crohn betegség) és fizikai, mechanikai okok (pl. nasogastrikus szonda, sugárterápia) is előidézhetik – ismerteti dr. Pászthory Erzsébet. A vírus- és gombafertőzés kiváltotta nyelőcsőgyulladás igen ritka, elsősorban a legyengült immunstátuszú betegekben alakul ki, a gyakorlatban legtöbbször a refluxbetegség kiváltotta gyulladásos kórképpel találkozunk.
Figyelmeztető tünetek
A nyelési fájdalom és nehezítettség mellett a nyelőcső gyulladására utalhat a gyomorégés, étvágytalanság, hányinger, hányás és felhasi fájdalom; nem típusos tünetként köhögés, fogszuvasodás, különféle fül-orr-gégészeti panaszok és vissza-visszatérő tüdőgyulladások is megfigyelhetők. Sokszor szembesülünk azonban azzal, hogy a páciens teljesen tünet- és panaszmentes.
Tudta? Fel nem ismert allergia is okozhat nyelőcsőgyulladást
Mint Pászthory doktornőtől megtudtuk, előfordulhat, hogy fel nem ismert allergia okozza a nyelőcső gyulladását. Ilyenkor ún. eozinofil nyelőcsőgyulladásról beszélünk: az elnevezés arra utal, hogy a gyulladás helyén felszaporodnak az eozinofil sejtek. Ezek olyan fehérvérsejtek, amelyek fontos szerepet játszanak az allergiás reakciókban, és a – a nyelőcső kivételével –jellemzően az egész gyomor-bél traktusban jelen vannak. Az eozinofil nyelőcsőgyulladás esetén azonban beszivárognak a nyelőcsőbe is, és ott szövetkárosodást és a krónikus gyulladást idéznek elő.
–Az eozinofil nyelőcsőgyulladás a nyelőcső mozgászavarával járó, krónikus immunmediált kórkép, amely egyre gyakrabban kerül a látóterünkbe – mondja dr. Pászthory Erzsébet. A betegségről tudható, hogy szoros kapcsolatban áll az atópiás megbetegedésekkel: a diagnosztizált betegek között szép számmal vannak olyanok, akiknek az anamnézisében asztma, allergiás nátha, ekcéma, légúti és ételallergia szerepel. A kórképet főként gyermekkorban (iskolás korú gyermekeknél), illetve a harmincas éveikben járó felnőtteknél diagnosztizáljuk, és férfiakban, fiúgyermekekben kétszer gyakoribb az előfordulása. A gyulladás pontos okai egyelőre nem tisztázottak, valószínűsíthető, hogy bizonyos allergének (étel- és légúti allergének), örökletes és immunrendszeri tényezők játszhatnak kulcsszerepet a kialakulásában. Mivel a tünetek jelentős átfedést mutatnak a reflux betegséggel, ezért a két kórkép elkülönítése gyakran kihívást jelentő feladat lehet a gasztroenterológus szakemberek számára. Felnőttekben a nyelési zavar és a falat gyakori elakadása a legjellegzetesebb tünet, gyermekeknél a hányinger-hányás, hasfájás, regurgitáció, etetési nehézségek és a fejlődés elmaradása lehet alarmírozó tünet. Megfigyelhető, hogy a nyelés akadályoztatottsága miatt a betegek jellegzetes, az étkezést megkönnyítő szokásokat alakítanak ki: apró falatokra vágják, és az indokoltnál többször megrágják az ételt, vagy túlzott mennyiségű folyadékot isznak, hogy ezzel is segítsék az étel zavartalan haladását.
–Amennyiben felmerül a nyelőcsőgyulladás gyanúja, endoszkópos vizsgálattal tisztázható a gyulladást kiváltó ok. Ha reflux idézi elő a panaszokat, elsősorban életmódbeli változtatásokat javaslunk a betegnek, de gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A fertőzéses eredetű nyelőcsőgyulladást szintén gyógyszeres terápiával kezeljük. Ha a szövettani vizsgálat eozinofil nyelőcsőgyulladást igazol, akkor ételallergia irányába is vizsgálódnunk az allergén pontos meghatározásához. A leggyakrabban allergizáló ételféleségek a tej, tojás, szója, gabonafélék, olajos magvak, hal, kagyló. Ilyenkor a problémát okozó élelmiszereket kiiktatjuk a beteg étrendjéből, amivel a panaszok is rendeződhetnek – avat be bennünket Pászthory doktornő, aki az is elmondta, hogy az elkerülő diétát helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő szteroidkezeléssel is ki szokták egészíteni. Bonyolítja a kérdést, hogy a betegek jelentős részénél nem azonosítható ételallergén, illetve a nyelőcsőgyulladás gyakran társul légúti allergiás betegségekkel. A gyógyításhoz ezért immunológus, allergológus, dietetikus segítségére is szükség lehet. Sajnos az eonizofil nyelőcsőgyulladás kezeletlen esetben a nyelőcső szűkületéhez is vezethet, amelyet endoszkópos beavatkozás során tágítanak ki, ezért is fontos a mielőbbi diagnózis és hatékony kezelés.
Forrás: Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)
