Azokban a családokban, ahol előfordult allergiás megbetegedés, különös figyelmet kell fordítani a megelőzésre. Szakértőnk segítségével most az általános érvényű szabályok mellett, a hozzátáplálásra vonatkozó irányelvekkel is részletesebben foglalkozunk.
Csak a hajlamot adjuk át
Az allergiás betegek számának folyamatos emelkedésében döntő szerepet játszik az örökletes hajlam – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Egy allergiás szülő esetében 30-40%, míg ha mindkét szülő allergiás már akár 60-80% is lehet az esélye annak, hogy a gyermeknél is jelentkeznek a tünetek. Az allergia megjelenése több szervet érinthet, jelentkezhet légúti, bőr és gyomor-bélrendszeri tünetekkel. Az allergia kiváltásában számos tényező játszik szerepet, de csecsemő- és gyermekkorban ezek közül az elfogyasztott ételeknek van nagy jelentősége. Gyermekeknél az életkor előrehaladtával is változhatnak a tünetek: a csecsemőkorban jellemző száraz, ekcémás bőr, majd a szilárd ételek bevezetés követően hasfájás, haspuffadás, hasmenés jelenhet meg. Allergiára hajlamos gyermeknél a légúti allergia tünetei - amihez asztma is társulhat - rendszerint óvodás-kisiskolás korban jelentkeznek.
Allergének az étlapon
Az évekkel ezelőtti nagyon korai tehéntej, tojás bevezetésének számos hátrányát tapasztaltuk, ekcéma, vashiányos vérszegénység, hasmenéses megbetegedések, súlyállás étvágytalanság – sorolta fel a csecsemőtáplálásban történt változtatások okait dr. Polgár Marianne. Ezt követően az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia állásfoglalása 2-3 éves korig az allergizáló élelmiszerek: tej, tojás, olajos magvak, hal kerülését javasolta főként allergiára veszélyeztetett gyermekeknek. Az újabb megfigyelések tükrében azonban a hozzátáplálás kapcsán nem annyira az életkor, sokkal inkább a szoptatás jelentősége kerül előtérbe. Az anyatejes táplálás képes ugyanis csökkenteni az új ételekre adott allergiás reakciók gyakoriságát. Ezért került például a lisztes ételek bevezetésének időpontja a csecsemő 4-6 hónapos korára. A szoptatás idején megkezdett hozzátáplálás során, az anyatej értékes összetevői ugyanis segíthetik a gluténnel szembeni tolerancia kialakítását. A jelenlegi ajánlások alapján tehéntejmentes étrendet csak allergiára veszélyeztetett, vagy tüneteket mutató gyermekeknél érdemes egy éves korig tartani. A tehéntej és tojás egy éves kortól fogyasztható, illetve a tojássárgája már a gyermek 8-9 hónapos korától adható. Allergiára nem veszélyeztetett gyermekek jelenleg is tejalapú tápszereket és tejpép készítményeket fogyasztanak. A bébiételekben is - például tej, hús, hal tartalom - az OÉTI által engedélyezett életkori határ szerint választhatnak a szülők.
Az ajánlások nincsenek kőbe vésve, a tudomány is változik, de az életkörülmények is befolyásolják az allergiás betegségek kialakulását. Napjainkban előtérbe került a D-vitamin pótlás fontossága, mely szintén egy fontos állomás az allergia ellen folytatott harcban. Bizonyítást nyert ugyanis, hogy a „napfény-vitamin” az immunrendszer befolyásolásával változtatja meg az ételekre kialakuló reakciót és segítheti elő az orális tolerancia kialakulását. Allergiára hajlamos családokban ezért erre fokozottan ügyelni kell.
