Még azok is hallottak az EKG vizsgálatról, akiknek nincs ismert szívproblémájuk. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a vizsgálat jelentőségét, és a nyugalmi, valamint terheléses EKG közti különbséget magyarázta el.
Mik azok a görbék a papíron?
Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységét papírszalagra rajzolt görbék formájában jeleníti meg. A vizsgálat során vizsgálható a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, a ritmuszavarok. Számos egyéb probléma mellett információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából alkalmazható a vizsgálat. Éppen ezért a nyugalmi EKG szinte elhagyhatatlan része egy kardiológiai kivizsgálásnak.
Hogyan zajlik a nyugalmi EKG vizsgálat?
Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket a készülék a papírszalagra rajzolt görbék formájában tesz láthatóvá. Komolyabb kivizsgálás esetén érdemes 12 elvezetéses EKG-t alkalmazni, mert ez a modern módszer nyújtja a lehető legpontosabb képet a szív aktuális állapotáról.
Nyugalmi EKG vizsgálat közben a páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira fémelektródát rögzítenek, 8-at mellkasra és 4-et a karokra, a bokákra. Az EKG semmiféle előkészületet nem igényel a páciens részéről, csupán a vizsgálat közbeni nyugalom a fontos, mert még a rendelőbe való rohanás, a mérés közbeni beszéd, mozgás is módosíthatja az eredményt.
Tudni kell, hogy a nyugalmi EKG eredményei alapján a szív falvastagságára csak következtetni lehet, a billentyűk, nagy erek működésére szinte semmilyen támpontot nem ad. Hasonlóan alkalmatlan a terhelést követő levezetési szakban fellépő ingerületvezetési zavarok kimutatására. Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak.
Mi történik a terheléses EKG vizsgálat során?
A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál - fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar.
- A terheléses EKG vizsgálat előtt csupán annyi előkészület szükséges, hogy a páciens kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még előzetesen tájékoztat a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el. Sokan tartanak attól, hogy gyakorlatlanságuk vagy éppen a betegségük okán nem fogják bírni a futást vagy a kerékpározást, de egyrészt biztonságban vannak, mert a futópadon heveder óv az esetleges eleséstől, másrészt természetesen, ha rosszullét lép fel, mindent meg tudunk tenni a páciens védelmében – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. - Miután az elektródákat a mellkasra csatlakoztatjuk, és egy vérnyomásmérőt is a páciensre helyezünk, elindulhat a terhelés, amely során folyamatosan nézzük a szívritmust, vérnyomást, pulzusszámot. A terheléses EKG vizsgálat végén a pácienst addig pihentetjük, amíg pulzusszáma nem normalizálódik.
Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak, de számos esetben az EKG-jel csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.
Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)
