Bizonyos zöldségek csökkenthetik az érelmeszesedés és ezzel összefüggésben a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint sosem késő egészségesebb szokásokat kialakítani és időben kell meggyőződni az érelmeszesedés mértékéről is.
Előnyben a keresztes virágúak?
Egy friss ausztrál kutatás szerint sosem késő elkezdeni a zöldségek, különösen a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a karfiol és a kelkáposzta fogyasztását. A University of Western Australia kutatói közel 1000, 70 éves vagy annál idősebb nő vizsgálatakor találták úgy, hogy összefüggés van a keresztes virágú zöldségek fogyasztása és a szív-érrendszeri kockázat csökkenése között. A Journal of the American Heart Association szaklapban megjelent tanulmány szerint a szakembereknek még további bizonyítékokra is szükségük van, de nagy a valószínűsége az adott zöldségek érvédő hatásának. A kutatók az idős nők nyaki artériának állapotát, az érelmeszesedést okozó plakkokat, illetve a teljes zöldség fogyasztás kapcsolatát vizsgálták, majd tovább szűkítették a kört a keresztes virágúakra.
Az eredmények azt mutatták, hogy azoknak a nőknek, akik több zöldséget – ezen belül káposztaféléket – fogyasztottak, egészségesebbek voltak a nyaki artériáik. A kutatók feltételezései szerint ennek az lehet az oka, hogy a keresztes virágú zöldségek tápanyagokban és fitokemikáliákban gazdagok, mégis alacsony a kalóriatartalmuk.
(A fitokemikáliák a növényekben található bioaktív vegyületek, antioxidánsok, amelyek az adott élelmiszerekben speciális védőhatást fejtenek ki - az élelmiszer egyéb komponenseivel való kölcsönhatásban. A legismertebb fitokemikáliák a flavonoidok, a fitoösztrogének és a glükozinolátok. A káposztafélék ez utóbbi anyagban bővelkednek.)
Ugyanakkor a bostoni Tuft University kutatói arra figyelmeztetnek, hogy az eredményekből nem lehet azt az egyértelmű következtetést levonni, hogy ha a káposztaféléket beillesztjük az étrendünkbe, az mindenképpen csökkenteni fogja a szív-érrendszeri betegségek rizikóját.
Összefüggések az étrend és az érelmeszesedés közt
Mivel az ausztrál kutatás egyelőre csak biztató kezdetnek minősül, érdemes az eddig már bizonyított étkezési ajánlásokra koncentrálni az egészségvédelem tekintetében. A bostoni Tufts Friedman School of Nutrition Science and Policy kutató azt bizonyították, hogy ha a táplálkozás egyes faktorai nem megfelelőek, jelentősen megnő a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség valószínűsége. Ennek fényében a kardiometabolikus eredetű halálozások szempontjából a legjelentősebb táplálkozásbeli rizikófaktorok:
- A túl kevés a többszörösen telítetlen zsírsav-tartalmú élelmiszer (pl. olajos magvak, olívaolaj, omega-3 zsírsav-tartalmú tengeri halak), a zöldség, a gyümölcs és teljes kiőrlésű gabona fogyasztása.
- A túl sok feldolgozott élelmiszer, zsíros hús, só és cukros üdítő „habzsolása”.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy az egyik legoptimálisabb étrend a DASH-diéta, amelynek lényege a naponta négyszeri gyümölcs és zöldség, két-három alkalommal sovány tejtermék, teljes kiőrlésű gabona (vagy abból készült gabonaipari termék) fogyasztása, a rendszeres halevés, és a fehér húsok előtérbe helyezése.
Hogyan bizonyosodhatunk meg az érelmeszesedés mértékéről?
- Az arteriográfia egy egyszerű, fájdalmatlan vizsgálat, amellyel kiszűrhető az érelmeszesedés jelenléte – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a felkarra helyezett mandzsetta segítségével a pulzushullám-sebesség mérése révén meghatározható az érfalak rugalmassága, amely az egész érrendszer állapotát tükrözi. Minél merevebbé válik az ér, annál gyorsabbá válik benne a véráramlás, ami közvetve azt jelzi, hogy megkezdődött az érelmeszesedés folyamata. A már ismert érbetegségekben is használható az arteriográfia: kiváló lehetőség arra, hogy a gyógyszeres kezelés hatásait kövessük. Az arteriográfia és az ezt is tartalmazó szűrőcsomagok elsősorban azoknak ajánlottak, akik valamilyen érbetegségre hajlamosító rizikófaktorral rendelkeznek, mint például magas vércukorszint, emelkedett koleszterinszint, magas vérnyomás, családban előforduló szív-érrendszeri betegség, mozgásszegény életmód, elhízás, dohányzás, feldolgozatlan stressz és kiegyensúlyozatlan táplálkozás.
Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)
