Egy sportolónak komoly testi-lelki megterhelést jelenthet egy sérülés, ami sohasem jön jókor. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos a sportsérülések helyes kezelésére és a sporthoz való visszatérés fázisaira hívta fel a figyelmet.
A hosszútávú célokat kell figyelembe venni
- Különösen a hobbisportolókat fenyegeti az a veszély, hogy pánikba esnek egy-egy sérülés kapcsán, és úgy érzik, hogy a kényszerű pihenő miatt kárba megy minden korábbi erőfeszítésük. Nyilván a profik sem szeretik ezeket a helyzeteket, de ők jobb eséllyel belátják, hogy a túl korai visszatéréssel éppen a fejlődésüket veszélyeztetik. Minden sportolónak fontos egy lépéssel hátralépni és belátni, hogy hosszútávon azzal teszi a legjobbat magának, ha szakemberek segítségével bejárja a rehabilitáció fontos állomásait – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos.
1. Fogadd el a sérülést!
Egy bizonyos edzésmennyiség mellett a sérülés benne van a pakliban, ezért előfordulhat, hogy úgy kezeli a sportoló, mint az fejlődés velejáróját és fájdalom mellett is folytatja a korábbi munkát. Holott fontos belátni, hogy az ízületek és izmok hosszútávú egészsége, integritása sokkal fontosabb a fejlődés szempontjából, mint a pillanatnyi eredmények fenntartása. Lehet, hogy a regeneráció során történik bizonyos izomtömeg vesztés, erőcsökkenés, de szakszerű vezetéssel ezeket a veszteségeket gyorsan be lehet pótolni és folytatni lehet a megkezdett utat.
2. Vedd komolyan a rehabilitációt!
Néhány sportoló nem veszi elég komolyan a sportorvos, gyógytornász, mozgásterapeuta által javasolt rehabilitációt, holott ez a leghatékonyabb módja a felépülésnek. Nem csak a sérült testrész flexibilitása és a mobilitása javítható így, de az ismétlődő sérülés rizikója is csökkenthető. A szakszerű rehabilitáció segít megőrizni az izomerőt és a sérülés helyén kialakuló hegszövetet – ami gyakran feszessé és következményesen sérülékennyé teszi a sérült területet – nyújtó és erősítő gyakorlatokkal teszi biztonságosabbá.
3. Ne fogyókúrázz a felépülés időszakában!
Akadnak néhányan, akik a rehabilitáció viszonylag passzív időszakában erősen redukálják a kalória bevitelüket, nehogy felszedjenek néhány kilót, növekedjen a testzsír százalékuk. Holott a testnek a felépüléshez is szüksége van tápanyagra, hiszen e nélkül még jelentősebb lesz az izomerő veszteség. Mindezek tudatában legfeljebb 10-20 %-os kalóriacsökkentést ajánlott bevezetni azoknak, akiknek fontos tartaniuk a súlyukat. Különösen érdemes odafigyelni az egyszeresen telítetlen és az omega-3 zsírsavak bevitelére, amelyek nem csak a szív-érrendszer egészsége miatt fontosak, de az omega-3 a sportterhelés káros hatásait is képes csökkenteni. A fehérjebevitel az izomtömeg fenntartása miatt fontos, az energiaszint pedig bizonyos mennyiségű szénhidrát bevitelével tartható fenn. Rehabilitáció során – és edzésidőszakban is – komoly segítséget jelenthet a sportdietetikus iránymutatása.
4. Eddz másképp!
Egy bizonyos sportsérülés még nem zárja ki más izomcsoportok edzését – amennyiben a sportorvos nem javasolja a teljes pihenést. Mindenképpen egyeztetést igényel a szakemberekkel, milyen jellegű mozgás fér bele a rehabilitációba, de akár még egy törött láb esetén is megoldható a másik láb edzése (féllábas guggolásokkal például) vagy akár a felsőtest edzése. Mindezek mellett természetesen nem hangsúlyozható eléggé a személyre szabott gyógytorna szerepe!
5. Fokozatosan térj vissza!
Természetesen frusztráló lehet egy sportolónak, ha napokig, hetekig „csak” rehabilitálódik, sokan már alig várják a rendes edzésmunkát, de fontos a türelmes, kis lépésekkel történő visszatérés. Ellenkező esetben szinte biztosra vehető egy másik sérülés vagy éppen a nem teljesen meggyógyult testrész újabb sérülése. A sportorvos javaslata alapján az edző segít, hogy felépülhessen egy biztonságos, visszaépítő edzésterv. Akinek nincs edzője, ebben az időszakban érdemes mozgásterapeuta, gyógytornász segítségét igénybe venni.
6. Csökkentsd a kockázatot!
- A sportsérülések terápiájában a rizikófaktorok kiküszöbölésére is koncentrálni kell. Ilyen például a túledzettség, a szorongás, az anatómiai rendellenességek, az alvászavar, a nem megfelelő edzésmódszer és akár sportszer – ismerteti dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos. - A kezelések megválasztásakor is körültekintően kell eljárni, akár kombinációkat alkalmazni. A konzervatív kezelések között alkalmazható gyógyszeres kezelés (pl. fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők) és strukturális kezelés (pl. a porcmátrix alkotó elemeinek adagolása, többek közt hialuronsav injekcióval, orvosi kollagén injekcióval) is.
Forrás: Budai Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)
