Az ödéma gyakori tünete lehet a szív-érrendszeri betegségek egy csoportjának, bár természetesen számos más okból is keletkezhet a szemmel látható duzzanat. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a diagnózis felállításának jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Fontos, hogy orvos diagnosztizálja
Vannak esetek, mikor viszonylag egyszerű meghatározni az ödéma okát, hiszen például terhességben gyakori ez a jelenség. Előfordulhat allergiás reakció következtében fellépő és úgynevezett öröklődő angiödéma is, ami egy enzim zavart működésére vezethető vissza. Az esetek más részében viszont fontos, hogy orvos állítsa fel az ödéma kialakulásáért felelős betegség diagnózisát, hiszen számos, akár komoly ok is meghúzódhat a háttérben. Szakorvos feladata annak eldöntése, esetleg vese- vagy májelégtelenség, orbánc vagy akár Crohn-betegség okozza-e a tünetet. A kivizsgálás során fontos a kardiológiai vizsgálat is, hiszen szív-érrendszeri okok okozhatják a duzzanatot.
Milyen vizsgálatok szükségesek?
- Elsősorban nagyon fontos a páciens kikérdezése és kórtörténetének ismerete, ugyanis sok esetben „egyszerű” gyógyszer mellékhatásról van szó. Leggyakrabban bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszereknél (kálcium-antagonistáknál) és szteroidoknál fedezhető fel ez a tünet – mondja dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Ezen felül természetesen legfontosabb a fizikális vizsgálat, ami megtekintést (inspectió) és tapintást (palpatio) jelent, tulajdonképpen ezért kell orvoshoz menni! Továbbá szükség van laborvizsgálatokra, tehát vér- és vizeletelemzésre is, és a fizikális kivizsgálás során egy egyszerű fonendoszkópos vizsgálatra. A kardiológiai eredetű ödémát ugyanis minden esetben megelőzi a tüdőben jelentkező, jellegzetes pangásos zörej, amit már így kiszűrhetünk. A következő, annak eldöntése, hogy az ödéma hol helyezkedik el, lokális, tehát körülírt és csak egy testrész érint, vagy generalizált, tehát több testrészen megjelenik. Fontos szempont, hogy a beteg milyen testhelyzetben van, volt, mert az ödémák nagy része a gravitációnak megfelelően helyezkedik el. Tehát egy fekvő betegnél nincs értelme a bokaödémát vizsgálni. Mindezeken túlmenően fontos vizsgálat lehet a szívultrahang, amellyel mérni lehet a szív pumpafunkióját is.
Diagnosztizálni és kezelni kell az okot
Vaskó doktortól tudható, hogy az is ödéma elhelyezkedése és a hozzá társuló problémák is diagnosztikus erejűek. A leggyakoribb természetesen az alsó végtagon kialakult ödéma, más néven anasarca. Ennek hátterében egyaránt lehet vénás keringési zavar, szívelégtelenség és gyógyszer mellékhatás. Az ödéma kialakulhat a belső szerveknél is, így a májban, a tüdőben, a gyomor- és bélrendszer szöveteiben is. A hasban kialakuló ödémát hasvíznek vagy ascitesnek nevezzük. Ennek hátterében leggyakrabban májelégtelenség vagy hosszan tartó szívelégtelenség áll. Ez azzal járhat, hogy éjjel, nyugalmi időszakban több víz ürül a szervezetből, ami miatt megjelenik a gyakori éjszakai vizelés, mint tünet. Az emésztőrendszeri ödémára az emésztési zavarok, az étvágytalanság, a fogyás is utalhatnak.
- Mivel jól látható, hogy az ödéma számos betegsége tünete lehet, amelyek közül sokat mindenképpen kezelni szükséges, ezért ilyen tünet jelentkezésekor mindenképpen ki kell vizsgálni az okokat és a diagnózisra építve kezelni is kell azokat – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
