Egyre többen éreznek szorongást a közelgő ünnepek miatt, hiszen nem mernek, nem tudnak kiszakadni a mindennapok rohanásából. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint a menedzser életmódot folytató vezetőket a szorongáson kívül más tünetek is figyelmeztethetik a szűrések fontosságára.
Nem lehet a végtelenségig feszíteni a húrt
- Ma már egyértelműen kijelenthetjük, hogy a stressz önálló rizikófaktor számos betegség kialakulásában, így a szív- és érrendszeri betegségek esetében is. Ez pedig egyedi kivizsgálási, terápiás, követési megközelítést igényel a kardiológusok részéről is. Éppen ezért van létjogosultsága az ún. menedzserkardiológiának, amely gyakorlatilag a stressz kardiológiai következményeit vizsgálja – hangsúlyozza Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa. – Jellemző ezekben az esetekben, hogy sokáig szinte semmilyen probléma nem mutatkozik, a menedzserek vagy bárki, aki hasonló életformát folytat, azt hiheti, hogy a teherbírása, a stressztűrő képessége végtelen. A férfiaknál a kardiológiai problémák jellemzően 40 éves kor körül és afölött jelentkeznek, a nők 55 éves kor körül és az után szembesülhetnek a betegségekkel. Az időbeli különbségnek főként a nők menopauza előtti viszonylagos hormonális védettsége lehet az oka. Az előrelátó vezetők azonban nem várják meg az első szorító mellkasi fájdalmat, légszomjat és már az enyhébb jelekre is felfigyelnek.
Milyen tüneteket kell komolyan venni?
Mellkasi fájdalom
A mellkasi fájdalom és szorítás érzése nem ritka a középkorú vagy akár fiatalabb, stresszes életet élő személyeknél. Az esetek nagy részében valóban csak a feszültség okozza, de előfordulhat, hogy pánik szindróma, vagy akár szívprobléma áll a háttérben. A szívbetegség miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzően nem pihenés közben, hanem aktivitás során alakul ki, a tünet lassan teljesedik ki, és inkább nyomásérzés jelentkezik, mint szorítás.
Nyak- és állkapocs fájdalom
A mellkasi fájdalom sokszor lesugárzik a nyakba, az állkapocsba vagy a vállakba. Ritkábban, de az is előfordulhat, hogy a mellkasban nem is jelentkezik panasz. A nyak- és az állkapocsfájdalom ugyanakkor utalhat angina pectorisra, amikor a szív nem jut elég oxigéndús vérhez. Mivel ezt legtöbbször a koszorúér-meszesedés miatt kialakult szűkület okozza, feltétlenül kardiológiai vizsgálatot igényel.
Erős szívdobogásérzés
A palpitáció egy orvosi fogalom a heves szívdobogás jelölésére. Ilyenkor az érintett rövid ideig gyors és szabálytalan szívdobogást észlel, esetleg egy-egy nagyobb bedobbanással vagy kimaradással. Néhányan repkedő érzésről számolnak be, van, akit a szívdobogás erőssége, van, akit a gyorsasága ijeszt meg. Maga a stressz is okozhat ilyen tünetet, de mivel számos betegség is állhat a háttérben, ajánlott utánajárni a kiváltó oknak.
Gyors kifáradás fizikai terhelés közben
Sokan csak az öregedésnek tudják be, ha a korábban gond nélkül végzett mozgás egyre jobban fárasztja őket, esetleg határozottan csökken a teljesítmény. Holott emögött az is állhat, hogy a szív romló teljesítőképessége miatt nem képes elég vért pumpálni a testbe. Ha pedig valaki pihenés után is kimerültnek érzi magát, mindenképpen érdemes kivizsgáltatnia magát.
Erektilis diszfunkció
Az erektilis diszfunkció, vagyis merevedési zavar a szívbetegség egyik jellemző tünete is lehet. Persze más ok is vezethet ehhez a panaszhoz, mint például a teljesítményszorongás és bizonyos urológiai folyamatok. Az erektilis diszfunkció egyik leggyakoribb szív-érrendszeri oka mégis az érelmeszesedés, ami szűkíti és merevíti az ereket, és az endothel diszfunkció, ami megakadályozza az erek megfelelő ellazulását, ami megnehezíti a véráramlást.
Alvási apnoé
Az alvási apnoé során az érintettek egy hosszabb légzéskimaradás után levegőért kapkodva ébrednek. Ez pedig nem csak az alvás minőségét rontja, de növeli a magasvérnyomás betegség, a szívinfarktus, a stroke, a pitvarfibrilláció rizikóját is. Éjjel gyakrabban alakulhatnak ki szívritmuszavarok is, ami veszélyes állapot. Ha rendszeres éjjeli ritmuszavarra derül fény, a kardiológus alvásvizsgálatot javasolhat.
Az egészség mellett a munkaképesség is visszanyerhető
- A kardiológiai kivizsgálás felépítése mindig az adott személytől, a panaszoktól, az általános állapottól függ. A menedzserkardiológia például kifejezetten a stresszes életmódot folytató férfiakra és nőkre szabott program. Ezért náluk a szívultrahangon, a terheléses EKG-n, a nagylabor, az arteriográfos, és a szívstressz vizsgálatokon túl nagy hangsúlyt kap az életmód orvoslás is – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - Mivel ennél a csoportnál kiemelten fontos a teljesítőképesség fenntartása, így a terápia nem csupán a bevett kardiológiai eljárásokra, gyógyszerekre épülhet, de az életmódorvoslás eszközeit - a mozgás-, a táplálkozás- és a mentális terápiát – alkalmazva a munkaképesség visszaszerezhető, a kóros folyamatok megállíthatók.
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
