Mellkasi nyomás, nehézlégzés, köhögés- ezek mind a tüdőembólia tünetei is lehetnek. Ekkor fontos, hogy a beteg mielőbb orvoshoz jusson, hiszen az állapot akár halállal is végződhet. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája hangsúlyozza, hogy az illető mihamarabb forduljon szakemberhez, ne várja meg, hátha elmúlik a panasz.
Vérrögök a tüdőben
A tüdőembólia röviden a tüdő artériájának vérrög általi elzáródása, melynek hátterében mélyvénás trombózis áll. Ekkor különböző okok miatt (pl. Trombofília ,hormonterápia, terhesség) megnő vér alvadékonysága, melynek következtében thrombusok alakulnak ki. Leggyakrabban a lábszárakban keletkeznek, de létrejöhetnek a végbél körüli-, a prostata-, méh-, hüvely-, stb körüli vénás hálózatokban is. Ennek nagy veszélye, hogy ezek leszakadhatnak és a véráramba kerülve eljutnak a tüdő artériájába, majd azt elzárhatják és kialakul a tüdőembólia. Hogy milyen súlyos tüneteket produkál és hogy mi a végkimenetele, az attól függ, milyen mértékű az elzáródás és hogy mely és mekkora artériát érinti. Amennyiben a fő ereit zárja el a vérrög, méghozzá nagy mértékben, úgy hirtelen halált okoz., míg ha egy-egy kis ág érintett, akkor a panaszok igen csekélyek lehetnek (természetesen ekkor is szükség van megfelelő terápiára).
Ne legyintsen a tünetekre!
Míg a mélyvénás trombózis tünetei közé a végtag dagadása, livid elszíneződése és fájdalma tartozik (bár előfordulhat tünetszegény néma trombózis is), addig a tüdőembólia rendszerint nehézlégzéssel, mellkasi fájdalommal, köhögéssel, szédüléssel, esetleg véres köpettel jár. Sajnos sokan kezdetben legyintenek a panaszokra vagy másnak titulálják azokat, így nem jutnak el idejében orvoshoz. A tünetek fellépésekor azonnal kórházba kell menni, ahol alaposan kivizsgálják a beteget. Amennyiben a gyanú beigazolódik, úgy megkezdődik az állapot azonnali terápiája, az életveszély elhárítása.
“A tüdőembóliát - főleg ha az kisebb panaszokkal jár- könnyű mással összekeverni. Éppen ezért nagyon fontos hogy a tünetek jelentkezésekor forduljon az illető mielőbb orvoshoz, ne várjon arra, hogy a panaszok esetleg elmúlnak. Inkább menjen be többször a kórházba feleslegesen! Ráadásul a szívinfarktus is hasonló tünetekkel járhat, és ekkor az ún. Terápiás ablak – vagyis amikor még nem haltak el a szövetek - az 6 óra.”- tanácsolja Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája. A tüdőerekben lévő elzáródást korszerű gyógyszerekkel, un. fibrinolitikumokkal fel lehet oldani, ami gyors, látványos javulást eredményez, de ezután tartós alvadásgátló kezelés szükséges. A tüdőembólia legsúlyosabb szövődménye a tüdő ereinek magas vérnyomása, az un. pulmonalis hypertonia, ami egy nagyon súlyos, ma még jobbára gyógyíthatatlan betegség.
A tüdőembólia kezelésének második szakasza a prevenció, ugyanis ha valakinél egyszer már kialakultak vérrögök, úgy megnő az ismételt trombózis esélye. Hogy ez elkerülhető legyen, a betegnek meghatározott ideig - akár élete végéig- véralvadásgátló gyógyszert kell szedni. Ha a terápiával az INR szint kellő tartományban mozog (ez legtöbbször 2-3 közt van), úgy minimálisra csökkenthető az ismételt trombózis/tüdőembólia esélye, valamint megelőzhető az ún. Poszttrombotikus szindróma is (PTS). (NOAC készítmények esetén INR ellenőrzésre nincs szükség).
www.tromboziskozpont.hu
