A közelmúltban megjelent kutatások abba az irányba mutatnak, hogy a Hashimoto-thyreoditiszben szenvedők körében magasabb a depresszió és a pánikbetegség előfordulása. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa ezért arra figyelmeztet, hogy a pszichiátriai és az endokrinológiai betegek esetében különösen lényeges a kezelést komplex, holisztikus megközelítésben végezni.
A pszichiátriai betegségek lehetséges okai és tünetei
A pánikbetegség és a depresszió előfordulása világszerte nő, felnőttkorban mindkettő nők körében fordul elő gyakrabban. A depresszió hátterében biokémiai okok, örökletes és pszichológiai tényezők is ismertek, de a hormonális háttér szerepe is jelentős, a depressziós embereknek rendszerint igen magas a kortizol – stressz hormon – szintjük.
A depresszió tünetei:
- az érdeklődés beszűkülése
- alvászavarok
- a beteg szomorúnak érzi, könnyen elsírja magát
- önképe negatív, érdeklődése beszűkül
- motiválatlan, fáradtnak, lassúnak érzi magát.
A pánikbetegség kialakulásában a biológiai elmélet szerint felmerül a noradrenalin szerepe, de a betegeknél jellemző a fokozott szorongásérzékenység és a rossz megküzdési technikák alkalmazása is.
A pánikbetegség tünetei:
- fulladás érzés, légszomj
- mellkasi nyomás, szívdobogás
- remegés, hidegrázás, verejtékezés
- halálfélelem
- émelygés, zsibbadás.
Az ezerarcú Hashimoto
Az autoimmun eredetű pajzsmirigy gyulladás kialakulásának pontos okai nem ismertek. Megjelenésében szerepet játszhat a genetika, a környezeti ártalmak – szmog, dohányzás – is. Elsősorban szintén nőket érint, gyakran épp szülés után jelennek meg az első tünetei.
A szervezet egy rossz immunválasz miatt olyan anyagokat kezd el termelni, amelyek ártanak a pajzsmirigynek, ami a szerv alul- (ritkábban túl-) működéséhez vezet. A Hashimoto tünetei attól is függenek, hogy alul-, vagy túlműködést okoz-e. Előbbi esetben jellemző a lassultság, fáradtság, hízás, erősebb és hosszabb menstruáció és székrekedés, míg utóbbi felpörgeti a beteget, álmatlanságot, fogyást, ritkuló havi vérzést és hasmenést okoz. Hajhullás és nyakfeszülés, rekedtség mindkét esetben előfordulhat.
Kapcsolat az endokrinológiai és pszichiátriai kórképek közt
A JAMA folyóirat korábbi számában jelent meg az a 19 174 résztvevővel végzett kutatás, amely az említett pszichiátriai betegségek eddig ismert kiváltó okai mellett egy új tényezőre hívta fel a figyelmet. Az adatok összegzése után ugyanis a kutatók megállapították, hogy az autoimmun pajzsmirigy gyulladásban érintettek körében lényegesen nagyobb a valószínűsége a depresszió és a szorongás, illetve a pánikbetegség kialakulásának. Balázs professzor szerint ezért a pajzsmirigybetegekben szükség van a pszichiátriai tünetek szűrésére és kezelésére egyaránt. A depressziós és a szorongásos betegeknél pedig célszerű a Hashimoto irányába is vizsgálódni.
„A laboratóriumi vizsgálatok előtt a beteg vizsgálata fontos és a laboratóriumi tesztek ezt nem helyettesítik. A beteg alapos kikérdezését követő kivizsgálás során a TSH mellett az FT3 és az FT4 mérését is el kell végezni, és a pajzsmirigy-peroxidáz antitesteket is meg kell határozni. Az érintett pácienseknél minél előbb személyre szabott kezelést kell alkalmazni, melyben a szokásos levotiroxin mellett a szelén kiegészítés segíthet javítani a hangulatot. Az antidepresszánsok megválasztásánál is körültekintően kell eljárni, a klasszikus triciklusos készítmények helyett pajzsmirigybetegek részére a szelektív szerotonin visszavétel-gátlók a megfelelő gyógyszerek.”
Forrás: Budai Endokrinközpont
