Magyarországon a népesség kb. 20-25 %-a szenved légúti allergiás náthában és/vagy kötőhártya-gyulladásban. A betegek száma az utóbbi 10-15 évben megduplázódott, és folyamatosan nő, előrejelzések alapján 20 év múlva eléri az 50 %-ot. Egyre többen fordulnak tehát orvoshoz szénanáthás tüneteikkel, dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosát ezért arról faggattuk, milyen kérdések merülnek fel a leggyakrabban a rendeléseken.
Mi okozza az allergiás tüneteket?
A betegeket természetesen érdekli, hogy milyen folyamat játszódik le a szervezetükben. Ezt röviden érdemes is elmagyarázni, hiszen ha jobban értik a folyamat működését, akkor a tapasztalat szerint a kezelés is eredményesebb lesz. Az allergia lényegében a immunrendszer túlzott reakciója a környezetünkben található egyébként ártalmatlan anyagokra. Ezeket az anyagokat a szervezet allergénként ismeri fel, ellene ellenanyagot termel. Légúti allergiánál ez az IgE típusú specifikus ellenanyag. Pollenallergia esetén az allergén a pollen, vagyis a virágos növények virágpora.
Melyek a gyakori allergén növények?
Hazánkban kb. 2000 féle virágzó növényből kb. 250 faj pollenje viselkedik allergénként. Leginkább a szélbeporzású növények szerepelnek ezek között. A Magyarországon allergénként szereplő fő csoportok sokszor már februárban a mogyoróval kezdődnek, majd a fafélék, májustól a fűfélék. Ekkor virágzik a nyárfa is, aminek magszőre sokakat kínoz, de ez inkább az erre tapadó fűpollen miatt okoz tünetet. Maga a nyárfa pollenje kevéssé allergén. Erősen allergén a sokféle fű pollenje, majd július végétől a gyomfélék- ezek közé tartozik a magyarországi „főbűnös”, a parlagfű is. Nagyon agressziv, tüneteket az első fagy beálltáig okoz, addig pollenjét szórni tudja.
Mitől függ, hogy ki lesz allergiás?
Az allergiás betegség kialakulásában bizonyított szerepe van a genetikai hajlamnak. Allergiás szülő gyerekénél az allergia megjelenésének kockázata megközelítőleg 25%-kal nagyobb, ha mindkét szülő allergiás, akkor 50%-kal nagyobb, mint akkor, ha egyik szülő sem allergiás ( ilyenkor a kockázat 10%). Ilyenkor mindig fontos azt is elmagyarázni, hogy a hajlam azonban nem jelent betegséget. Allergiás tünetek - a betegség - bizonyos külső-belső tényezők hatására alakulnak ki. Ez lehet környezeti ártalom, fertőzés, hormonális változás, stressz, vagy ezek kombinációja. Érdekes tényező, de a túlzott higiénés szokások a gyermekek „steril” körülmények között tartása is az immunrendszer allergia kialakulás irányába történő módosulását segíti elő.
Hogyan lehet a pollenallergiát kezelni?
Az allergia tüneteinek gyógyszeres kezelése nagyon fontos. Nemcsak a beteg jobb életminősége szempontjából, hanem azért is, mert a felsőlégúti allergia, asztmával való szövődésének kialakulására nagyobb az esély kezeletlen allergia esetén. Az allergiára ható orrspray szteroid, vagy antihisztamin tartalmú, ami hosszabb távon is használható. Az egyéb orrspray-k használata allergia kezelésére nem javasolt, sőt hosszútávú használat melletti mellékhatások miatt ellenjavallt! Az antihisztamin tabletta, szemcsepp szintén a tünetekre hatásos kezeléshez tartoznak. Kiegészítő kezelésként egyéb alternatív módszerek is alkalmazhatók- fényterápia vagy akupunktúra, de önmagában nem ajánlott, és csak hozzáértő terapeutához forduljanak.
Létezik végleges megoldás allergiás tünetek ellen?
A pollenallergia oki – az allergia okára, nem csak a tüneteire ható - kezelése az immunterápia. Ez jelenleg Magyarországon nyír-, fű - és parlagfűpollen allergia esetén elérhető. Egyre népszerűbb a szájon át alkalmazható immunterápia (SLIT- sublingulais immunterápia) Előnye, hogy az allergiás immunválaszt „emlékező” immunválasszá alakítva megszüntetheti az allergiát, vagy legalábbis jelentősen csökkenti. Érdemes már korán megkezdeni az immunterápiát, nem várni hosszú évekig, így elkerülhető a tünetek súlyosbodása és esetleges asztma kialakulása. Megkezdésére az allergén növény virágzása előtt legalább 2 hónappal van lehetőség.
Mit tegyek, ha most vannak szénanáthás tüneteim?
Allergológushoz kell fordulni. Az allergiás tünetek megjelenésekor a típusos panaszok alapján a gyógyszeres tüneti kezelés megkezdhető, vérből az allergén vizsgálata ekkor is lehetséges. Bőrteszttel vizsgálni csak szezonon kívül javasolt. Ha ismert az allergén, és erre potenciálisan az immunterápia hatásos és elérhető, a következő szezon előtt javasolt megkezdeni. Addig is tüneti kezelést lehet alkalmazni.
Forrás: Budai Allergiaközpont
