A szív-érrendszeri betegségek esetén is az egyik legfontosabb lépés az időben történő felismerés, és szükség esetén a szakszerű kezelés. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint éppen a saját egészségünk érdekében fontos eloszlatni az idevágó tévhiteket.
1. Fiatalon semmi esélyem a szívbetegségre
A fiatalság nem zárja ki a betegséget, különösen magas kockázatú életmód esetében. A stressz, az elhízás, a mozgáshiány, a dohányzás, az inzulin rezisztencia és a cukorbetegség miatt egyre fiatalabbaknál jelentkeznek szívbetegségek. Az életmódfaktorokon kívül bizonyos genetikai okok is hozzájárulhatnak az erekben megjelenő plakkok kialakulásához, ami az érszűkülethez vezető út első lépcsője.
2. A szüleim közt volt szívbeteg, biztosan én is az vagyok
Bár a genetikai hajlam valóban öröklődhet, mindenkinek lehetősége van nagy mértékben csökkenteni a betegség valódi megjelenésének esélyét. A prevenciónak két alapköve van: a rendszeres kardiológiai kontroll, és szükség esetén kezelés, valamint az életmód megújítása, amelyben kardiológus és életmód orvos is segíthet.
3. Nem függ össze a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegség
- A kezeletlen cukorbetegség kiemelt rizikófaktora a szív-érrendszeri betegségeknek. Tény, hogy a diabétesz kezelése csökkentheti vagy késleltetheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, de a kockázat ebben az esetben is nagyobb, mint a nem cukorbetegeknél. Különösen igaz ez olyan további kockázati tényezők megléte esetén, mint magas vérnyomás, dohányzás, túlsúly – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
4. Nem kell foglalkozni a koleszterinszintemmel 50 éves koromig
Az ajánlások szerint 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól legalább évente fontos a koleszterinszint mérés. Még a fiataloknak is évente ellenőriztetni magukat, ha a családjukban van szív- és érrendszeri beteg, hiszen a magas koleszterinszint már fiatalkorban is betegségek rizikófaktora lehet.
5. Csak a stressz okozza a gyors pulzusomat
A stressz és az edzés valóban felpörgetheti a pulzust, de a szívritmus számtalan más okból változhat. A túl lassú, túl gyors vagy szabálytalan szívverés lehet a szívritmuszavar jele is, ezért ha ilyesmit tapasztalunk, feltétlenül ki kell vizsgáltatni, mert kezelést igényelhet.
6. Nincs semmiféle tünetem, nyilván nem vagyok magasvérnyomás beteg
A magas vérnyomás csak a legritkább esetekben okoz tünetet, nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak. Leggyakrabban csak egy rutin orvosi ellenőrzésen derül fény a magas értékekre, amelyeket természetesen több alkalommal kell mérni ahhoz, hogy magasvérnyomás betegségről beszélhessünk. Ugyanakkor az olyan bizonytalan eredetű tüneteknek is érdemes utánajárni, mint a fejfájás, a tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik, a romló koncentráció és egyensúlyérzék, a múló látászavar. A magas vérnyomás korai felismerése és kezelése olyan komoly következményekről is megvédhet, mint a szívinfarktus, az agyvérzés, vagy a vesekárosodás.
7. A pulzus és a vérnyomás egyszerre emelkednek és süllyednek
A vérnyomás és a pulzus valóban gyakran egyszerre emelkednek és süllyednek, hiszen például vészhelyzetben mindkettő megugrik. Ám ez nem jelenti azt, hogy ha a vérnyomás megemelkedik, akkor feltétlenül emelkedni fog a pulzus és fordítva. Egyes szívbetegségek esetén például éppen az a gond, hogy a magas pulzusszám leviszi a vérnyomást, ami hosszútávon akár pitvarfibrillációhoz vagy kamraremegéshez vezethet.
8. Szívbetegséggel nem mozoghatok
Ennek a tévhitnek éppen az ellenkezője az igaz. Azoknak, akik akár szívinfarktus után belevágnak egy jól felépített életmód- és mozgásprogramba, sokkal jobbak a hosszú távú esélyeik, mint a mozgásszegények élőknek. A pontos, egészséges életmód kidolgozásához azért érdemes kardiológus és életmód orvos segítségét kérni, mert így meghatározható a még biztonságos, de hatékony program, és az ehhez alakított gyógyszeres és egyéb kezelés is.
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
