Az egyik módja annak, hogy a tüdőgyógyász felmérje az asztmás betegnél a tüdő jelenlegi állapotát, az úgynevezett kilégzési csúcsáramlásnak, azaz a PEF (peak expiratory flow ) értéknek a megmérése. A mérés egy kis műanyag eszközzel, a csúcsáramlás mérővel történik. Otthon is gyorsan elvégezhető, így a beteg is bármikor tájékozódhat saját állapotáról. Arról, hogy mit mutat a kapott eredmény és miért fontos ez asztma esetén, dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.
Mit mér a csúcsáramlás mérő?
Lemérhető, hogy a beteg milyen sebességgel képes kifújni a levegőt. A kilélegzett levegő sebessége összefügg az asztmára jellemző hörgő szűkület mértékével. A kilégzési csúcsáramlás az erőltetett kilégzés során az első 10 milliszekundumban mért maximális áramlás.
Hogyan végezzük a mérést?
Vegyünk egy mély levegőt, és fújjuk ki az eszközbe, amilyen erősen csak tudjuk. A kifújást követően a készülék számozott skálájáról pontosan le tudjuk olvasni a PEF értéket liter/perc-ben kifejezve.
Mihez kezdjünk a kapott adatokkal?
Az asztmás betegek naplószerűen követhetik állapotuk változását a reggeli és az esti értékek mérések segítségével. Az egy napon belül észlelt jelentős, több mint 20%-os ingadozás asztmás állapotromlást jelez.
„A "kell" érték a szakrendelőben végzett légzésfunkció során kiderül, de néhány hétig történő rendszeres méréssel is meghatározható a legjobb személyes érték, amihez a későbbiekben viszonyítani kell az aktuális eredményt.”
A mért saját legjobb PEF érték 80-100%-a azt jelzi, hogy a kezelés megfelelő, ilyenkor az asztmás tünetmentes. A személyes legjobb érték 50-80%-a-asztmás állapotromlásra utal, ilyenkor már előfordulhatnak tünetek is: például gyakoribb köhögés, fáradtság. A kell érték 50% -a alatti mérések orvosi vészhelyzetet jeleznek, a betegnek rendszerint panaszai is vannak (zihálás, légszomj és köhögés).
A kapott értéket jegyezzük fel és alkalmazzuk az adott helyzetben szükséges kiegészítő gyógyszereket, vagy kérjünk orvosi segítséget, hogy az asztmás rohamot vagy a tünetek további fokozódását megelőzzük.
A csúcsáramlás mérő jobban tudja, hogy vagyunk, mint mi magunk?
Az asztmás embereknél a légutak szűkülete miatt csökken a kilégzendő levegő mennyisége. A PEF érték változása gyakran az asztma fellángolását jelzi. Ez bekövetkezhet időjárás – frontok, hideg levegő, szeles idő, kánikula, esős, párás idő – hatására, de allergének – magas pollenkoncentráció – vagy légúti fertőzések miatt is.
„A csúcsáramlás mérővel végzett rendszeres monitorozás segíthet a betegeknek a légutakban bekövetkező változások észlelésében, még a tünetek megjelenése előtt. Bizonyos esetekben a PEF csökkenése a közelgő asztma roham egyetlen jele.”
Egy korábbi, japán kutatók által végzett vizsgálatban 53 asztmás ember vett részt, akik napi kétszer, 274 napig rögzítették a tüneteiket és a PEF mérését. A kutatók elemezték az értékekben bekövetkezett változások és a résztvevők asztma tüneteinek kapcsolatát. Megállapították, hogy néhány ember tévesen érzékelte a tüneteit enyheként, még akkor is, ha jelentős légúti obstrukció állt fenn. A tanulmány azt is jelzi, hogy a nem megfelelően kontrollált asztmás embereknél a PEF ingadozása akkor is fennáll, ha asztmás tüneteik nem jelentkeztek.
A csúcsáramlás mérő rendszeres használatával tehát az asztma rosszabbodása és a roham korai jelei felismerhetőek. Ilyen esetben, az asztma cselekvési terv követésével megakadályozható a tünetek súlyosbodása. A PEF fokozatos csökkenése fontos figyelmeztető jel a kezelőorvos számára, mely egyúttal segítséget is nyújt az asztma kezelési tervének módosításában. A készülék használatát a rendelőben érdemes a kezelőorvossal begyakorolni, hiszen csak megfelelően alkalmazva kaphatunk pontos értéket, ami támpontul szolgál a további tennivalókhoz.
Forrás: Tüdőközpont
