A lisztérzékenység, cöliákia vagy autoimmun gluténérzékenység néven ismert kórkép nem ételallergia, hanem autoimmun betegség. A diagnózishoz vérvételre is szükség van, de nem mindegy, hogy milyen értékeket ellenőriznek a teszt segítségével. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa egy gyakori tévedésre hívja fel a figyelmet.
Melyik teszt, mit vizsgál?
Az IgE alapú allergiatesztek az allergia kimutatására szolgálnak. Ezek segítségével a szervezetben az allergén ellen termelődő ellenanyag mértékét tudjuk vizsgálni. Ha ételallergia gyanúja merül fel, akkor ún. nutritív panel elvégzésére van szükség. Ezzel meg tudjuk állapítani, hogy melyik élelmiszer – például a tej, búza vagy tojás - az, amivel szemben a szervezetben ellenanyag termelődik, ami az allergiás tüneteket okozza. Ezek az allergiák az élet során megszűnhetnek, esetleg újak kialakulhatnak, de nem állítható biztosan, hogy egész életen át megmaradnak, és diétát tesznek szükségessé. A cöliákia azonban nem ételallergia, hanem autoimmun betegség.
Az IgE alapú allergiateszt ezért nem alkalmas a kimutatására. A diagnózishoz ún. szerológiai vizsgálat elvégzésére van szükség. Ez is vérből történik, de ennek során a laboratóriumban a cöliákiára specifikus auto-antitesteket vizsgálják.
Itt esnek sokan tévedésbe
A cöliákia tüneteit a búzában, rozsban és árpában található fehérje, a glutén fogyasztása váltja ki. Ezek az élelmiszerek azonban ételallergiát is okozhatnak az arra érzékenyeknél. Ha a beteg átfutja egy nutritív panel – ételallergia tesztben felsorolt vizsgált allergének listáját, a búza, rozs és árpa ott is szerepelni fog. Elvégezteti a tesztet, ami negatív lesz, hiszen nem allergiás, hanem autoimmun gluténérzékenysége van. Így viszont továbbra sem fogja tudni, hogy mi okozza a panaszait. Ha azonban valóban cöliákia, akkor fontos lenne mielőbb diagnózishoz jutnia, kezelés hiányában ugyanis komoly szövődményei is jelentkezhetnek.
Csak a diagnózis után szabad diétázni, akkor viszont egy életen át
A cöliákia diagnózisát a szerológiai vizsgálaton kívül a cöliakiára jellemző genetikai vizsgálat kimutatásával és /vagy vékonybél biopszia pozitív eredményével is szükséges alátámasztani. Az esetek egy részében a biopszia elhagyható, ha a betegnél minden kétséget kizáró szakmai bizonyítékok állnak rendelkezésre a cöliákia fennállására. Ezt követően a gluténmentes diétára van szükség. A cöliákia ugyanis nem múlik el, nem gyógyítható, de a szigorú diéta betartásával a tüneteket meg lehet szüntetni, a szövődményeket meg lehet előzni.
A cöliákia a vékonybélben lévő bélbolyhokat károsítja. Emiatt a tápanyagok felszívódása nem tud tökéletesen végbemenni, vagyis hiába táplálkozik valaki egészségesen, szed vitaminokat, azok nem tudnak megfelelően hasznosulni a szervezetében. A kezdeti tüneteket – hasmenés vagy székrekedés, puffadás - követően idővel vérszegénység, fogyás, gyerekeknél a jellegzetes pókhas megjelenése, nőknél akár meddőség is bekövetkezhet.
Ha panaszaink vannak, a legjobb, ha a megfelelő szakemberhez fordulunk, aki a tüneteink alapján a szükséges vizsgálatokat fogja elvégeztetni. Így elkerülhető, hogy egy téves negatív lelet birtokában tovább kelljen együtt élni a kellemetlen tünetekkel és a lehetséges szövődményekkel.
Forrás: Budai Allergiaközpont
