Sokak életét megkeseríti a nyugtalan láb szindróma, amely az alvászavar egyik oka lehet. Becslések szerint a felnőtt lakosság legalább 10 százalékát érintő problémáról dr. Vida Zsuzsanna PhD, a JóAlvás Központ neurológusa, szomnológus beszélt.
Zsibbadás, viszketés, „hangyamászkálás”
A nyugtalan láb szindróma nem tartozik a könnyen beazonosítható és kezelhető alvási rendellenességek közé, hiszen nem olyan feltűnő, mint például a horkolás. A nyugtalan láb szindrómások maguk is nehezen tudják leírni azt a furcsa, bizsergő érzést, égést, fájdalmat, ami lefekvéskor vagy alvás közben megjelenik a lábszárukban. Sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy a panaszok mögött betegség húzódhat. Milyen tüneteket utalhatnak nyugtalan láb szindrómára?
- Pihenés kezdetekor jelentkező kellemetlen, fájdalmas „fonákérzetek”
Tipikus, ha lefekvéskor vagy hosszabb ülések kezdetekor (autózás, moziban vagy akár a tévé előtt) jelentkeznek a furcsa érzetek.
- Mozgatáskor enyhülő tünetek
Nagyon fontos diagnosztikai ismérv, hogy az érzetek mozgásra csökkennek, azaz ha a páciens például nyújtózkodik, járkál vagy akár ugrál.
- Éjjel erősödő panaszok
Sokszor az teszi lehetetlenné az elalvást vagy átalvást, hogy a különböző érzetek az esti, éjszakai órákban erősebben jelentkeznek.
- Éjjeli lábrángás
A nyugtalan láb szindrómához gyakran kapcsolódik az éjjeli lábrángás vagy akaratlan rugdosás.
Az érzetek általában mindkét lábon jelentkeznek, és a páciensek úgy írják le azokat, mint húzódó, viszkető, elektromos ingerhez hasonló, fájdalmas, bőr alatt jelentkező, vagy akár olyan, mintha hangyák mászkálnának rajtuk. Mivel ezek nagyon nehezen meghatározható érzetek, sokan nem is gondolják, hogy ez egy valódi probléma, amelyen lehet segíteni.
Okok és rizikófaktorok
Vida doktornő szerint a nyugtalan láb szindróma pontos oka még nem ismert, vannak olyan feltételezések, amelyek szerint az agy dopaminháztartása borul fel, ami az izomkontrollt befolyásolja. Az biztos, hogy vannak olyan állapotok és rizikófaktorok, amelyek növelik a szindróma megjelenésének esélyét.
- A betegség egy része genetikai eredetű, generációkon keresztül öröklődik, gyakori a családi halmozódás. Ilyenkor a kora gyerekkortól meglévő tünetekbe (és alvászavarba) könnyen beletörődik a beteg és nem kér segítséget.
- Nőknél a terhesség alatt gyakrabban jelentkezhet és ez esetben általában a szülés után meg is szűnik.
- Gyakran társul vashiányos vérszegénységhez, ennek rendezése a tüneteket enyhíti.
- A másodlagosan kialakuló szindróma hátterében lehet még vese elégtelenség, Parkinson-kór, cukorbetegség miatti perifériás neuropátia, gerincvelőt érintő betegségek.
Bármi is áll a nyugtalan láb szindróma mögött, következményként megjelenik a napközbeni fáradtság, álmosság, a mindennapi teljesítőképesség csökkenése, figyelem-, és memóriazavar, koncentrálóképesség csökkenése. Amennyiben a probléma nappal is jelentkezik, különösen erős stresszt okozhat, hiszen az érintettek nem tudnak hosszabb időn át nyugodtan ülni. Emiatt nem vállalnak pl. hosszabb utazásokat, különösen repülőgéppel nem, ami akár munkalehetőségeiket is korlátozhatja. A mielőbbi felismerés és kezelés érdekében minden esetben neurológust, alvás-specialistát (szomnológust) ajánlatos felkeresni, hiszen a tünetek megszüntetésével jelentős életminőség javulás érhető el.
Így segíthet a szomnológus
- A probléma megszüntetéséhez a legfontosabb, hogy a páciens merjen segítséget kérni, hiszen a panaszok pontos kikérdezése, a kísérőbetegségek ismerete, fizikális vizsgálat alapján nagy valószínűséggel felállítható a diagnózis, bár gyakran van szükség alváslaboratóriumi kivizsgálásra is. Ilyenkor az alvás alatt jelentkező, a betegségre jellemző eltéréseket tudjuk monitorozni – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna PhD, a JóAlvás Központ neurológusa, szomnológus. – Ha kiderül, hogy egy alapbetegség okozza a tüneteket, tehát másodlagos formáról van szó, az alapbetegség kezelése is szükséges. Vagyis például meg kell szüntetni a vashiányt, rendezni kell a cukorbetegséget, és ajánlatos lemondani a cigarettáról, az alkoholról és az élénkítő szerekről is. A rendszeres testmozgás is hozzájárulhat a probléma csökkenéséhez és az alvás kiegyensúlyozottabbá válásához.
Amennyiben az életmódbeli változások és az alapbetegségek kezelése nem szünteti meg a panaszokat, speciális gyógyszeres terápiára van szükség. Ennek felírása és a betegség alakulásának rendszeres kontrollja neurológus, szomnológus feladata.
Forrás: JóAlvás Központ (www.joalvaskozpont.hu)
