A legtöbb betegséghez hasonlóan, a kardiomiopátia esetében is nagyon fontos a korai felismerés. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint ez azért is lehet nehéz, mert sokaknál csak általánosabb panaszok jelentkeznek, néhányan pedig nem is tapasztalnak tünetet. Vannak azonban olyan jelek, amelyekkel mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
Kardiomiopátia: amikor gyengül a szív pumpafunkciója
A kardiomiopátia (cardiomiophatia, CMP) a szív pumpafunkciójának gyengüléséhez vezető szívbetegségek összefoglaló neve, amelyek hátterében magának a szívizomnak a károsodása áll. A betegségnek több típusát különítik el, attól függően, milyen eredetű a károsodás. A kardiomiopátia kezdetben nem okoz tünetet, később, az állapot romlásával megjelenhetnek a panaszok, amelyek kezeletlenül fokozódhatnak is. Mire kell felfigyelni?
- Mellkasi fájdalom, különösen fizikai megterhelés vagy nagyobb étkezés után.
- Nehézlégzés fizikai aktivitás hatására.(Ritkábban akár ájulás is.)
- Ödéma megjelenése a bokán, lábfejen, lábakon, hason és a nyak vénáinál.
- Zavarodottság, szédülés.
- Erős vagy szabálytalan szívverés.
Összetett kivizsgálás szükséges a diagnózishoz
- Jellemzően akkor fordul egy páciens orvoshoz, amikor már tünetei vannak, holott például a kardiomiopátia és más szívbetegségek esetén rizikófaktornak számít a családi halmozódás is. Vagyis ha valakinek a felmenői közt előfordult kardiomiopáta, szívelégtelenség vagy bármilyen szív-érrendszeri esemény, érdemes néhány évente kivizsgáltatnia magát – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - Ugyancsak ajánlatos kardiológiai kivizsgáláson részt venni a cukorbetegeknek, alkoholbetegeknek, magas vérnyomással-, magas vérzsír-szinttel rendelkezőknek, elhízott személyeknek és természetesen mindenkinek, aki tüneteket tapasztal.
Ezért is nagyon fontos a diagnózishoz az anamnézis felvétel, és természetesen a fizikális és képalkotó vizsgálatok, valamint a tesztek. A tapasztalt kardiológus már a sztetoszkópos „hallgatózásból” is számos betegség jeleire következtethet. Nyilvánvalóan az olyan fizikai tünetek, mint az ödémák, szintén felvethetik a kardiomiopátia gyanúját. A következő lépésben szükség lehet olyan tesztekre, mint a nagylabor vizsgálat, a sima és a terheléses EKG, a szívultrahang és akár a több napig tartó Holter monitorozás, vagyis EKG. Az is előfordulhat, hogy további, speciálisabb vizsgálatokra is szükség lehet, mint például szívkatéterezés, esetleg biopszia, azaz mintavétel a szívizomból. Amennyiben diagnosztizálható, hogy a szívizom megbetegedéséről van szó, a kardiológus dönt a kezelésről, amely épülhet az életmód orvoslásra és gyógyszeres kezelésre. Ez utóbbi célja lehet többek közt a vérnyomás csökkentése, a szívritmus normalizásálára, az elektrolit-háztartás kiegyensúlyozására, a vérrögök kialakulásának megakadályozására, és az esetleges gyulladás csökkentésére. A kezelés során ritkábban, de szükség lehet a szívritmust szabályozó készülék beültetésére, elvétve szívátültetésre is. A cél mindenképpen a tünetek visszaszorítása, a lehetséges szövődmények esélyének csökkentése és az állapotromlás megelőzése.
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
