Nagy nemzetközi kutatások tanulsága szerint a COVID-19 fertőzésen átesett betegek közel harmadánál mutatkoznak hosszútávú neurológiai, vagy pszichiátriai tünetek. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a kutatási eredményekről és a neurológiai kivizsgálás jelentőségéről beszélt.
Többféle tünet is jelentkezhet
Számos tanulmány vizsgálja, hogy a COVID-19 fertőzés után milyen mértékben nő meg a kockázata a mentális és neurológiai rendellenességeknek. Egy új analízisben 236 ezer korona víruson átesett beteg egészségi adatait elemezték, akiknél 14 különböző mentális és neurológiai rendellenesség jelenlétét vizsgálták. Azt találták, hogy 34 %-uk kapott diagnózist a fertőzés utáni fél évben. A neurológiai megnyilvánulásokat a vírus idegrendszerre gyakorolt közvetlen hatásainak, vagy a fertőzést követő immunmediált betegségnek, valamint a COVID-19 szisztémás neurológiai szövődményének tekinthetjük. A diagnózisok leginkább szorongásos zavarokról, álmatlanságról, hangulat- és memória zavarokról, vegetatív- és környéki idegrendszeri, valamint izom problémákról és ritkábban agyi érrendszeri szövődményekről és demenciáról szóltak.
A páciensek 13 %-a ekkor kapott először diagnózist az adott rendellenességről, azonban valószínűleg azzal számolhatnak, hogy a problémák hosszabb távon velük maradhatnak – áll a The Lancet Psychiatry c. szakmai magazinban publikált angol tanulmányban. Az Oxfordi Egyetem kutatói egyetértenek a megállapításokkal, és annyival egészítik ki azokat, hogy a súlyosabb neurológiai problémák (pl.: ischaemiás stroke, demencia) jóval ritkábbak a COVID-19 után, és jelentősen nagyobb arányban érintették azokat, akik kórházi kezelésre szorultak. Azt is megfigyelték, hogy a neurológiai és mentális tünetek gyakoribbak voltak a COVID-19 pácienseknél, azokhoz képest, akik influenzán, vagy más légzőszervi fertőzésen estek át, ami szintén azt bizonyítja, hogy a korona vírusnak sokkal kiterjedtebb hatásai vannak, mint más vírusfertőzéseknek. Éppen ezért is hangsúlyozzák a szakemberek, hogy bár egyelőre nem világos a COVID-19 hatása az agy és az idegrendszer működésére, de mivel a poszt-COVID tünetekről és panaszokról egyre több adatunk van, azok kezelése és a további kutatások elengedhetetlenek.
A kivizsgálás több irányból is történhet
- A COVID-19 után jelentkező tünetek közül egyre ismertebbek a kardiológiai szövődmények, és sokakat érintenek a neurológiai problémák is. Sokan küzdenek például szaglás- és ízérzés zavarokkal, alvászavarral, érzés zavarokkal, másoknál pedig az úgynevezett agyköd okoz akár komoly gondokat. Ez utóbbi enyhébb esetben takarhat többek közt szófelidézési nehézséget, koncentrációs problémát vagy akár tanulási akadályozottságot. Amennyiben a tünetek súlyossága gondot okoz a mindennapokban, a teljesítményben, a közérzetben, mindenképpen ajánlott az orvos felkeresése, hiszen bár egyelőre keressük a biztos gyógymódokat ezekre a problémákra, de biztató eredmények érhetők el gyógyszeres kezeléssel, vitaminok adagolásával, pszichiátriai kezelésekkel – hangsúlyozza dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. – Az anamnézistől, a tünetektől és a fizikális vizsgálatoktól függően indokolt lehet többféle vizsgálat (koponya MR, EEG, ENG/EMG) elvégzése is, az agyi és perifériás idegrendszeri szövődmények, rendellenességek felfedésére. Összetettebb tüneteknél a poszt-COVID betegek állapotának felméréséhez és a kezeléshez számos szakma bevonása is szükségessé válhat, előfordulhat, hogy neurológus, neurofiziológus, immunológus, szemész, radiológus, akár fül-orr-gégész és kardiológus is vizsgálhatja, kezelheti a pácienst.
Forrás: Neurológiai Központ (www.neurologiaikozpont.hu)
