A COPD Világnap alkalmából elkészült a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. 500 főt megszólaltató, kvantitatív kutatása a Tüdőközpont megbízásából, amely a magyar felnőttek krónikus obstruktív tüdőbetegséggel, vagyis COPD-vel kapcsolatos ismereteit mérte fel. A kérdőívről, a felnőttek dohányzással és légúti betegségekkel kapcsolatos ismereteiről dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosának véleményét, tapasztalatait kérdeztük.
Dohányzik jelenleg vagy dohányzott valaha hosszabb ideig?
Az online kérdőívet kitöltők között, az utóbbi évek tendenciáit követve, nemek tekintetében már nincs különbség: férfiak és nők közel azonos arányban válaszoltak igennel erre a kérdésre. A hölgyek között ezen felül magasabb az alkalmanként dohányzók aránya. A legtöbben, 37% a 18-34 év közötti korosztályban jelölték, hogy dohányoznak jelenleg is.
Az egyéb statisztikákban is az látszik, hogy a nők mára utolérték a férfiakat dohányzás tekintetében. Míg korábban jelentősen magasabb volt a férfiak aránya, napjainkra ez a különbség már eltűnt. Ebből adódóan a légúti betegségek és a dohányzással összefüggő egyéb kórképek kockázata megemelkedett a nők körében is, tehát számukra is különösen fontos a krónikus légúti betegségekre figyelmeztető jelek ismerete, és a szűrővizsgálatokon történő rendszeres részvétel – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit.
Ön szerint azok a dohányosok, akik asztmában szenvednek, nagyobb kockázatnak vannak kitéve?
A válaszadók döntő többsége tudja, hogy a már meglévő krónikus légúti betegség - mint jelen esetben az asztma - melletti dohányzás súlyosbítja a betegség tüneteit. Itt inkább korosztály tekintetében volt különbség a válaszok között, a dohányzás kockázatát az idősebbek jellemzően jobban felismerik, mint a fiatalok. Az igen válaszok aránya 76%, a 18-34 évesek körében, a legmagasabb, 94% a 65 év feletti korosztályban.
Dr. Hidvégi Edit kiemelte, hogy a válaszadók többsége helyesen mérte fel a kockázatot, meglévő krónikus légúti betegség esetén a dohányzás rontja a gyógyulási esélyeket. Több kutatás is igazolta, hogy asztma esetén például kevesebb gyógyszerrel is tünetmentességet lehet elérni, ha a beteg leteszi a cigarettát a diagnózist követően. Az életkorból adódó különbségek nyilván összefüggenek az első kérdésre adott válaszok alapján, hiszen épp a 18-34 éves korosztály tagjainál a legmagasabb a dohányosok aránya. Ha pedig valaki dohányzik, akkor hajlamos az ezzel járó kockázatokat kisebbnek ítélni, mint azok, akik nem dohányoznak.
Ön ki van téve rendszeresen passzív dohányzásnak?
Az utolsó dohányzással kapcsolatos kérdésre a 18-34 évesek válaszoltak a legtöbben igennel. 45%-uk rendszeres passzív dohányos, vagyis úgy lélegez be dohányfüstöt, hogy ő maga akár nem is dohányzik. Ez a jelentős különbség a többi korosztályhoz képest – a 35-49 évesek között már csak 31%, az 50-54 évesek között csak 21% - nyilván életkori sajátosságokból is fakad, a fiatalabbak gyakrabban élnek társasági életet.
Dr. Hidvégi Edit a kérdés kapcsán kitért a fiatalabb korosztályban is különösen népszerű e-cigarettákra. Ezekre a termékekre sokan a hagyományos dohányzás „egészségesebb” alternatívájaként tekintenek, pedig az e-cigi sem veszélytelen. A különböző gyümölcsös és egyéb vonzó illatban kínált, akár nikotinmentes termékekről is bebizonyosodott, hogy az e-cigaretta gőzének tartós belélegzése - még nikotin nélkül is – rontja a tüdő működését és károsítja a védekezőképességét. A vizipipázás pedig még a passzív környezet számára is kifejezetten káros - ez a legrosszabb cigaretta-helyettesítő dohányzási forma – hangsúlyozza a Tüdőközpont orvosa.
Évenkénti szűrés javasolt!
A dohányzással és a légúti betegségekkel kapcsolatban dr. Hidvégi Edit kiemelte, hogy a betegeknél gyakran csak a tüdőrák kialakulása merül fel kockázati tényezőként. Pedig jóval gyakoribb például a COPD, ami napjainkban a harmadik leggyakoribb halálok. A Tüdőközpont tüdőgyógyásza elmondta, hogy dohányzás mellett az elhúzódó köhögést, nehézlégzést, terhelésre jelentkező fulladás érzést nem szabad elbagatellizálni. Ilyen panaszok esetén orvoshoz kell fordulni. Egy gyors, fájdalommentes légzésfunkciós vizsgálattal képet kaphatunk a tüdő állapotáról, korai diagnózissal pedig jelentősen javítani lehet a betegek életkilátásait. A vizsgálat elvégzése minden 40-45 év feletti számára évente javasolt, különösen, ha dohányzik.
Mi a COPD világnap?
A Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease (GOLD) 2002 óta minden évben november harmadik szerdáján rendezi meg a COPD világnapját. Az idei év programjának fókuszában az „Egészséges tüdő – fontosabb, mint valaha” szlogen áll. Ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy a COVID járvány idején kiemelten fontos a tüdő egészségnek védelme a dohányzástól, légszennyezettségtől, munkahelyi ártalmaktól és a rendszeres fizikai aktivitás megőrzése. A COPD-s betegek esetében pedig a tüdő egészségének megőrzéséhez lényeges a gyógyszerszedés követése, a légúti betegségek elleni védőoltások felvétele és a kontrollvizsgálatokon való részvétel.
Forrás: Tüdőközpont
