Poratka allergia esetén magasabb az asztma kialakulásának kockázata. Ez azonban csak bizonyos esetben igaz. Dr. Tárnok Ildikó allergológus, tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogyan deríthetjük ki, hogy a rizikócsoportba tartozunk-e.
Nemcsak a kezeletlen allergia miatt
A nem megfelelően kezelt légúti allergia szövődményeként újabb allergiák és asztma is kialakulhat. Poratka allergia esetében azonban a kockázat tovább nő, ha a komponens alapú allergiavizsgálat során a poratka allergén Der p1, Der p2 és Der p23 komponensei mutatnak magasabb értéket.
Dr. Tárnok Ildikó elmondta, hogy a hagyományos allergiavizsgálattal szemben a komponens alapú allergiavizsgálat során az allergének összetevői, komponensei is kimutathatóak, ezekből pedig fontos információkhoz lehet jutni. Poratka allergia esetén, ha valakinél magasabb például a Der p 10 komponens értéke, akkor a rákfélék fogyasztásakor keresztallergia miatt akár anafilaxia is felléphet. Emellett pedig azt is láthatjuk, kinél fokozott a kockázata, hogy a poratka allergiája mellett idővel asztmás tünetek is megjelennek.
Mit fontos ez az információ?
Ha tudjuk, hogy a rizikócsoportba tartozunk, akkor érdemes megfontolni a hagyományos tüneti allergia kezelés – orrspray, antihisztamin – mellett az allergén immunterápiát is. Az allergén immunterápia nemcsak a tüneteket képes kezelni, hanem az immunrendszer működését hangolja át. A minimum 3 éves terápia alatt fokozatosan hozzászoktatják a szervezetet ahhoz az anyaghoz, amelyre allergiás, a tünetek így idővel nem jelentkeznek majd.
Az allergén immunterápia azonban nemcsak ezért ajánlott a rizikócsoportba tartozó poratkások számára, hanem mert a kezelés bizonyítottan képes csökkenteni az asztma kialakulásának kockázatát. A kezelés már kialakult asztma mellett is kezdhető, a kezelőorvos javaslatára, az asztma súlyosságától is függően.
Forrás: Tüdőközpont
