A krónikus fájdalom szindróma széleskörű megítélése napjainkban jelentős változáson megy át, hiszen ma már egyre kevesebben bélyegzik „hisztinek”, ha valaki tartósan komoly, de nem feltétlenül konkrét eredetű fájdalomtól szenved. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia - és a HKO / TCM szakorvosa a KFSZ legújabb megközelítéséről és a komplex kezelés lehetőségeiről beszélt.
A szenvedő ember fájdalmát tisztelni kell
A krónikus fájdalom szindróma (KFSZ) egy nehezen megközelíthető kórkép, hiszen magát a fájdalmat is nehéz objektíven felmérni, megítélni. A megközelítés új formáját ajánlja az alábbiak szerint a The International Association of the Study of Pain nevű szervezet.
- A fájdalom mindig személyes tapasztalat, amit biológiai, pszichológiai és szociális tényezők is befolyásolnak. És ez fordítva is igaz: maga a fájdalom nem csak fizikailag befolyásolja a pácienst, de pszichésen és szociálisan is.
- Mindenki a saját élettapasztalatai révén tanulja meghatározni a fájdalmat.
- A fájdalomtól szenvedő ember beszámolóját mindig tiszteletben kell tartani.
- A fájdalom nem feltétlenül csak szavakkal írható le, elképzelhető, hogy valaki nem verbálisan, hanem más viselkedési formával tudja kifejezésre juttatni a fájdalmát.
- Természetesen vannak konkrét kritériumai is a krónikus fájdalom szindrómának: 3-6 hónapnál régebben fennálló, más okkal nem magyarázható, szokványos fájdalomcsillapítókra általában nem reagáló fájdalomról van szó, amely nem korlátozódik egyetlen anatómiai régióra, és amelyben a psziché is érintett.
A hullámzó lefolyású tünetek meglehetősen szerteágazóak, krónikus fájdalom szindrómára utalhat többek közt:
- az égő jellegű fájdalom,
- az ízületi- és izomfájdalom,
- az mozgékonyság és az állóképesség csökkenése,
- a kimerültség, a nyilvánvaló ok nélküli fáradtság,
- az alvászavarok,
- a szorongás, az ingerlékenység, a hangulatzavarok, a depresszió,
- munkahelyi és szexuális teljesítménycsökkenés,
- koncentráló képesség zavara.
Mi válthatja ki a krónikus fájdalom szindrómát?
Sok esetben egy konkrét betegség a kiindulópontja a jóval hosszabban tartó állapotnak, a krónikus fájdalom szindrómának. Ilyen lehet többek közt a rheumatoid arthritis, a hátfájás, a fibromyalgia, az ízületi gyulladás, az irritábilis bél szindróma, a daganatos betegségek.
Most folyik annak kutatása, hogy a COVID-19 szintén lehet-e alapja a KFSZ-nek. Az már eddig is közismert volt, hogy az akut fertőző betegségek hosszú távú következményekkel is járhatnak, ahogyan ez a koronavírus esetén is megfigyelhető. A COVID-19 után ugyanis sok esetben még hónapokig tapasztalható többek közt fáradtság, általános izomfájdalom, szaglás- és ízvesztés, depresszió, neurológiai problémák, alvászavarok és sok esetben kardiológiai szövődmények – ezt a kórképet nevezzük poszt-COVID szindrómának.
Feltételezhető, hogy a koronavírus után megnő a kockázata a krónikus fájdalom szindróma kialakulásának is – bár ezt hosszú távú vizsgálatoknak még igazolniuk kell.
Ugyancsak ismert számos rizikófaktor, amely növeli a krónikus fájdalom szindróma esélyét, ilyen például a dohányzás, az elhízás, a depresszió, a női nem és a 65 éves kor feletti életkor.
A krónikus fájdalom szindróma csak komplex megközelítéssel kezelhető
- A krónikus fájdalom szindróma nem feltétlenül reagál a kizárólag gyógyszeres kezelésre, sőt, a gyógyszerek kiválasztása is meglehetősen nagy körültekintést igényel. Szóba jöhetnek ugyanis többek közt helyi fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, izomlazítók, különböző antidepresszánsok – ismerteti dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia - és a HKO / TCM szakorvosa. – Ezek mellett hasznos lehet a célzott injekciókúra éppúgy, mint a természetes hatóanyag tartalmú eljárások, mint a hialuronsavas- vagy orvosi kollagén injekciók. Segíthet a lökéshullám terápia, a neurálterápia, az orvosi akupunktúra, és fontos a neurológusi, immunológusi segítség, valamint a mentálhigiénés, pszichológusi támogatás is. Lelki, mentális segítség nélkül ugyanis nem létezik teljes gyógyulás. Ugyancsak hangsúlyos a megfelelő fizikai aktivitás bevezetése, hiszen a mozgásszegénység csak súlyosbítja a helyzetet. Ebben érdemes gyógytornász iránymutatására támaszkodni. A komplex fájdalomcsillapító és oki kezeléseknek éppen az a lényege, hogy több irányból közelítsünk a KFSZ felé, és mindenképpen bátorítsuk a szenvedő pácienseket, hogy a javulás, a gyógyulás elérhető.
Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu)
