A szívverés ritmusának bizonyos változásai normálisnak tekinthetők, mindenki tapasztalhatja például, hogy fizikai aktivitás során gyorsabban ver a szíve. Azonban, ha szívritmuszavart diagnosztizálnak, az már egy olyan probléma, amit nem lehet félvállról venni, kezeletlenül ugyanis akár súlyos következményeket is okozhat. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak olyan rizikófaktorok, amelyek növelik a szívritmuszavar kialakulásának esélyét, és ezeket fontos számba venni.
Ezek a szívritmuszavar legnagyobb rizikófaktorai
- Szív-érrendszeri betegségek
Az olyan szív-érrendszeri betegségek, mint például a magas vérnyomás növelik a pitvarfibrilláció nevű szívritmuszavar rizikóját. Az abnormális szöveti lerakódások (p. amyloidosis vagy tárolási betegség) és a hegesedés (pl. szívinfarktust követően) szintén okozhatnak bradycardiát (túl lassú szívverést okozó kórkép) vagy tachycardiát (túl gyors szívverést okozó kórkép), azáltal, hogy megzavarják a szív elektromos rendszerét.
- Más típusú betegségek
Tipikusan a pajzsmirigy alul- és felülműködés, a cukorbetegség és az alvási apnoé ad okot fokozott kardiológiai felügyeletre.
- Életkor
Az aritmiának és a pitvarfibrillációnak az életkor előrehaladtával megnő az esélye.
- Veleszületett állapotok
Bizonyos kondíciók a szívritmuszavar kialakulását vetítik előre. A szív saját elektromos rendszerét érintő veleszületett szívprobléma például bradycardiát okozhat, azoknál pedig, akik extra elektromos pályával születnek, tachycardia alakulhat ki.
- Kémiai anyagok
Egyes kémiai anyagok akár súlyos ritmuszavarokat is okozhatnak. Az olyan ásványi anyagok vagy elektrolitok ugyanis, mint a magnézium, a kalcium és a kálium alapvető szerepet játszanak a szív normál működésének fenntartásában. Éppen ezért túl alacsony vagy túl magas szintjük akár aritmiához is vezethet. Ugyancsak ezt a hatást provokálhatják ki olyan addiktív anyagok, mint az alkohol, a cigaretta és a drogok. Bizonyos gyógyszerek, akár szívgyógyszerek is növelhetik a szívritmuszavar kialakulásának rizikóját, ezért ezekről minden esetben egyeztetni kell a kardiológussal.
- Életmód tényezők
Mivel az olyan életmód faktorok, mint az elhízás, a magas koleszterinszint, a nyugati típusú, zsírokban, feldolgozott élelmiszerekben, cukorban gazdag étrend és a mozgásszegény életmód mind növelik a szívritmuszavarok (és más betegségek) kockázatát, ezeket érdemes rendezni – optimális esetben az életmód orvoslás segítségével.
Fokozott kockázat és tünetek esetén fontos a kivizsgálás
A szívritmuszavarok azért veszélyesek, mert még enyhébb formában is növelik a szívelégtelenség és a stroke rizikóját, de bizonyos típusok önmagukban is igen nagy rizikójúak. Ilyen például a tartós kamrai tachycardia, ami kamraremegéssé alakulhat – ez pedig a szívleállás egyik fajtája. Vagyis a szívritmuszavart minden formájában fontos diagnosztizálni és szükség esetén kezelni. Ezért érdemes magunkban végig menni egyfajta rizikóbecslő check-listán:
- Van-e veleszületett szívproblémám?
- Van-e szerzett szív-érrendszeri betegségem, például magas vérnyomásom?
- Van-e pajzsmirigy betegségem, alvási apnoém, cukorbetegségem?
- Rendben van-e az elektrolit háztartásom?
- Élek-e addiktív anyagokkal?
- Elmúltam-e 50 éves?
- Vannak-e szívritmuszavarra utaló tüneteim?
- Ha valaki tünetekkel vagy rizikófaktorokkal fordul orvoshoz, eldöntjük, milyen vizsgálatokra lehet szükség a diagnózishoz. A nyugalmi EKG mellett fontos lehet a terheléses EKG, a 24 órás vagy 7 napos Holter EKG, a szívultrahang, különböző laborvizsgálatok és esetleg más speciális vizsgálatok – ismerteti dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. - Amint sikerült diagnosztizálnunk a szívritmuszavart és meghatároztuk annak okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ez a kiindulástól függően történhet például gyógyszerekkel, vaspótlással, a szervezet elektrolit-háztartásának szabályozásával, a háttérben álló betegség kezelésével, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzióval vagy katéteres ablációval.
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
