A leukémia tulajdonképpen vérképzőszervi daganatos megbetegedés, amelyet a kóros vérsejtek gyors növekedése jellemez, és amelynek több típusa is ismert. Mivel a gyermekkorban jelentkező leukémia mellett létezik felnőttkori forma is, bizonyos tünetek esetén bármely életkorban fel kell keresni a szakorvost. Dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyásza, hematológusa ezekre a tünetekre és a diagnosztizálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.
A leukémia kezdeti tünetei sokszor nem specifikusak
A leukémia a fehérvérsejteket érinti, ezért is nevezik ezt a betegséget fehérvérűségnek. A fehérvérsejtek egészséges esetben a fertőzések elleni küzdelem „élharcosai”, azonban, ha a csontvelő túlzott mennyiségű, nem megfelelően működő fehérvérsejtet termel, az már komoly betegséget okoz. Mivel a leukémiának több típusa ismert, a kezelés is több irányban folyhat – de mindennek az alapja a felismerés, a diagnózis.
A leukémia kezdeti tünetei sokszor nem specifikusak, és akár visszatérő fertőzésekben is megnyilvánulhatnak. Nem ritka, hogy esetleg csak egy más célból végzett laborvizsgálat során derül fény a diagnózisra. Mindenképpen érdemes tehát orvoshoz fordulni az alábbi tünetekkel – még akkor is, ha nem mindegyik van jelen:
láz és hidegrázás,- állandó fáradtság, gyengeség,
- gyakori és komoly fertőzések,
- indokolatlan fogyás,
- duzzadt nyirokcsomók (a vizsgálat során megállapított megnagyobbodott máj vagy lép),
- sokáig tartó vérzés egy-egy sérülés után,
- gyakori orrvérzés,
- csontfájdalom,
- pontszerű bevérzések a bőrön,
- erőteljes izzadás, különösen éjszaka.
A leukémia rizikófaktorai
Bizonyos kockázati tényezők növelik egyes leukémia típusok kialakulásának esélyét, ezért érdemes ezekkel is tisztában lenni.
- Korábbi daganatos betegség kezelése
Egy előző életszakaszban megélt daganatos betegség kezelésében szerepet játszhattak olyan kemoterápiás és sugárkezelések, amelyek megnövelhetik bizonyos leukémia típusok kialakulásának rizikóját.
- Genetikai betegségek
Úgy tűnik, bizonyos genetikai rendellenességek hajlamosíthatnak a leukémiára. Ezek közé tartozik például a Down-szindróma.
- Kemikáliáknak való kitettség
Egyes kemikáliákkal való gyakori érintkezés – ilyen például a benzinben található és a vegyiparban használatos benzol – növelhetik a leukémia kockázatát.
- Dohányzás
A cigarettázás az akut myeloid leukémia egyik ismert rizikófaktora.
- Családi halmozódás
Ha a vér szerinti családban előfordult már leukémia, az növelheti a kialakulás esélyét.
Ugyanakkor Kárpáti doktornő hangsúlyozza, hogy önmagában egyik rizikófaktor sem jelenti azt, hogy mindenképpen kifejlődik a leukémia, mind ahogyan az is előfordulhat, hogy valaki úgy lesz beteg, hogy egyik kockázati tényező sincs jelen az életében.
Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek a diagnózishoz
- Akár egy más célú vérvizsgálat eredménye, akár a tünetek miatti merül fel a leukémia gyanúja, bizonyos vizsgálatokra mindenképpen szükség van a pontos diagnózis felállításához – ismerteti dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyásza, hematológusa. – Elsőként a fizikális vizsgálat során keresünk olyan jeleket, amelyek erre a betegségre utalhatnak. Ilyen lehet a vérszegénységtől sápadt bőr, a megduzzadt nyirokcsomók, valamint a tapintással megállapítható máj és lép megnagyobbodás. Ezeken túl szükségesek speciális laborvizsgálatok és csontvelő biopszia is.
A vérvizsgálatok eredményei alapján meg lehet állapítani, hogy rendellenes-e a vörös- és fehérvérsejtek, valamint a vérlemezkék száma – ami a leukémiára utalhat. Csontvelő vizsgálatra mindenképp szükség van, amely kétféle módszerrel történik. Az egyik módszer, hogy a szegycsontból kis tűvel csontvelőmintát szívnak ki, vagy csontbiopsziát végeznek, amely során egy kis csonthengert és csontvelőt vesznek a csípőcsontból egy hosszú, vékony tűvel. Ennek a vizsgálatnak az is lehet az eredménye, hogy a leukémiás sejtek bizonyos karakterjegyei alapján meghatározható lehet a kezelés módja.
Forrás: Trombózis- és Hematológiai Központ (www.tromboziskozpont.hu)
