Számtalan ételféleség okozhat – önmagában vagy más ételekkel együtt fogyasztva – kellemetlen hasi, illetve egyéb tüneteket, ezért az azonosítás sokszor nem egyszerű feladat. Milyen diagnosztikus lehetőségeink vannak az ételintolerancia kiderítésére? Dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvos, az Allergiaközpont munkatársa sietett segítségünkre.
Mikor beszélhetünk ételintoleranciáról?
Ételintolerancia akkor alakul ki, ha bizonyos ételeket az emésztőrendszerünk nem szeret. Ilyenkor elsősorban hasi panaszok – puffadás, hasi fájdalmak, hasmenés, hányinger – jelentkeznek, de fejfájást, fáradtságot és szénanáthát is tapasztalhatunk.
Funkcionális kórképről van szó, mert a háttérben nem szervi elváltozás, hanem bélműködési zavar áll. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert mielőtt ételintoleranciára gyanakodnánk, először ki kell zárni a tünetek hátterében álló esetleges szervi betegséget – tudtuk meg dr. Pászthory Erzsébettől.
Ne keverjük össze az ételallergiával vagy a lisztérzékenységgel!
A lisztérzékenység és az ételallergia az ételintoleranciához hasonló megjelenésű, de szigorú diétát igényló kórképek, amelyek esetében a kiváltó okot, vagyis a gabonafehérjét (glutént), illetve az allergént teljes mértékben ki kell iktatni az étrendből. A gluténmentes étrend ugyanakkor rendkívül megnehezíti a lisztérzékenység diagnózisát. Tartós hasi panaszok esetén, komoly diéta megkezdése előtt tehát forduljunk orvoshoz!
Milyen okok állnak az ételintolerancia mögött?
1. Az emésztőenzim hiánya
Ez egy átmeneti vagy tartós állapot, amikor a nem megfelelően megemésztett ételt a vastagbél baktériumai bontják le, ami gázosodást, hasmenést okoz. Ezt látjuk például a laktóz- vagy fruktóz-intolerancia esetében.
2. Érzékenységi reakció bizonyos anyagokra
- Koffein
- Nátrium-glutamát (paradicsom, sajt, húsfélék, gomba, zöldségfélék összetevője, ízfokozóként is használt adalékanyag)
- Szalicilátok (zöldségek, gyümölcsök, alkoholos italok tartalmazzák, de gyógyszerek hatóanyaga is)
- Szulfitok (szárított gyümölcsök, vörösbor)
Ahogy a felsorolásból láthatjuk, számtalan ételféleség okozhat – önmagában vagy más ételekkel együtt fogyasztva – tüneteket, ezért az azonosítás sokszor nem egyszerű feladat.
Diagnosztikus lehetőségek ételintolerancia gyanúja esetén
- Ételnapló vezetése
A nyomozás első és legegyszerűbb eszköze, ha megfigyeljük, milyen ételek vagy étel-kombinációk fogyasztása után észlel a páciens panaszokat. Nehézséget okozhat ugyanakkor, hogy a tünetek sokszor nem közvetlenül az étkezés után, esetleg csak bizonyos ételtársítások esetében jelentkeznek.
- Kilégzési tesztek laktóz- és fruktóz-intolerancia gyanúja esetén
A vizsgálat során laktóz- vagy fruktóz-tartalmú tesztoldatot kell meginni, majd megadott időközönként több alkalommal egy készülékbe kell levegőt fújni. Intolerancia esetén a tesztoldat tartalmát nagyrészt a bélbaktériumok bontják fermentálással, ami a kilélegzett levegő hidrogén-koncentrációjának emelkedett szintjét eredményezi.
- Ételintolerancia teszt
Az étel-specifikus IgG-szint emelkedés segíthet a panaszt okozó ételek kiszűrésében – de csak ez alapján soha ne tartsunk szigorú diétát!
- DAO-szint mérés
A hisztamint bontó enzim, a deamino-oxidáz csökkent koncentrációja valószínűsítheti a hisztamin-intolerancia fennállását.
Genetikai tesztek
A betegségre való öröklött hajlam kimutatására alkalmas tesztek lisztérzékenység, illetve laktóz-intolerancia esetében alkalmazandók.
- Eliminációs (próba) étrendek
Ilyenkor egyféle ételt vagy étel-csoportokat átmenetileg kiiktatunk a diétából, majd megfigyeljük, hogyan alakulnak a panaszok. A leggyakoribb okok kiszűrésére alkalmas eliminációs étrend a FODMAP diéta.
Mit kell tudni a FODMAP diétáról?
A FODMAP mozaikszó: bélbaktériumok által bontott szénhidrátok és cukor-alkoholok (Fermentable Oligo-, Di-, Monosaccharids And Polyols) összefoglaló neve.
A magas FODMAP-tartalmú élelmiszerek listája igen hosszú, a legfontosabbak talán a következők:
- Gabonafélék – búza, rozs
- Édesítőszerek – méz, mannitol, sorbitol, xylit
- Tej – minden állati eredetű tej és tejtermék
- Gyümölcsök – körte, alma, görögdinnye, sárga- és őszibarack
- Zöldségek – káposzta, hagyma, karfiol, brokkoli
- Hüvelyesek – bab, borsó szója
Ha ezek nem emésztődnek meg kielégítően a vékonybélben, a vastagbélben bekövetkező bakteriális bontás gázosodást, hasmenést okozhat.
A diéta lényege, hogy a magas FODMAP tartalmú ételeket 6 hétig mellőzzük, majd fokozatosan, 3 naponként egy-egy magas FODMAP-tartalmú ételt visszavezetve az étrendbe, megfigyeljük, okoz-e panaszokat.
A diétát kifejlesztő ausztrál munkacsoport közlése szerint FODMAP-étrenddel az irritábilis bél szindrómában szenvedő betegek több mint felénél sikerült tünetmentességet biztosító étrendet kialakítani. A siker a szakszerű irányításon múlhat, ezért kérjük dietetikus segítségét!
Táplálkozási hiányállapot kialakulásának veszélye miatt szigorúan FODMAP-szegény diétát 6 hétnél hosszabb ideig semmiképpen sem tartsunk!
Jegyezzük meg!
Ha ételintoleranciára utaló tüneteket észlelünk magunkon, ne kezdjünk bele a mostanában divatos étrendek valamelyikébe, hanem először egyeztessünk orvosunkkal; szükség esetén pedig dietetikus segítségével kaphatunk személyre szabott étrendet!
Forrás: Allergiaközpont
