A koszorúér-betegség meglehetősen gyakori jelenség, hiszen egyik rizikófaktora maga az idősödés. Ez azonban csak egy a sok kockázati tényező közül, amelyek közt számos olyan is előfordul, amelyet életmóddal, kezeléssel ki lehet küszöbölni. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa számba vette a gyakori és a kevésbé ismert kockázati tényezőket, amelyek megléte és tünetek esetén fontos a kardiológiai kivizsgálás.
A koszorúér-betegség talaján számos további probléma felmerülhet
- A koszorúér betegsége kapcsán gyakorlatilag a szív egyre kevésbé képes ellátni a feladatát, ugyanis nem jut elég oxigénben gazdag vér a szervbe. Ez eleinte szinte észrevétlen tud maradni, az első tünetek akár olyan általánosak lehetnek, mint a kimerültség, a terhelhetőség csökkenése. Amire a legtöbben felfigyelnek, az mégis a mellkasi fájdalom, hiszen ez sokaknak eleve a szívbetegség jellemző tüneteként ugrik be. Viszonylag gyakori tünet az úgynevezett angina pectoris, azaz a szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom – ami különösen fizikai terhelés hatására jelentkezik. Ezen kívül azonban jóval súlyosabb, szívizom-elhalással járó szívinfarktus is jelentkezhet, és az oxigénhiány olyan további betegségeket is okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, végső esetben beállhat a hirtelen szívhalál. Érthető tehát, hogy miért olyan fontos idejében felismerni és kezelni a szívkoszorúér betegséget – ismerteti dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa.
Ezek a koszorúér-betegség jellemző rizikófaktorai
A betegség szempontjából vannak bizonyos kockázati tényezők, amelyek megléte esetén még komolyabban kell venni a kisebb tüneteket is, hiszen minél előbb ismerik fel a koszorúér károsodását, annál korábban kezdhető el a kezelés és nagyobb az esélye a súlyos következmények megakadályozásának. Ezek a legjellemzőbb rizikófaktorok:
- Idősödés: az idő előrehaladtával alapvetően is nagyobb az esély az erek szűkülésére és károsodására.
- Nem: a férfiaknak sokáig nagyobb a koszorúér-betegség kockázata, ez azonban a nőknél is jelentősen megnövekszik a menopauza után.
- Családi halmozódás: a genetikai hajlam különösen erősnek bizonyulhat, ha közeli hozzátartozónál (szülő, testvér) alakul ki szívbetegség viszonylag fiatal korban. A kockázat akkor a legnagyobb, ha az apánál vagy a fiútestvérnél 55 kor előtt, illetve, ha az anyánál vagy a lánytestvérnél 65 éves kor előtt jelenik meg a szívprobléma.
- Dohányzás: dohányosoknál jelentősen megnő a szívbetegségek kockázata, és ez bizonyos mértékig a passzív dohányosokra is igaz.
- Magas vérnyomás: a kezeletlen magas vérnyomás merevebbé és vastagabbá teszi az artériák falát, így a koszorúér falát is, ami nyilvánvalóan lassítja a véráramlást.
- Magas koleszterinszint: ha túl magas az úgynevezett „rossz koleszterin”, vagyis a LDL-koleszterin szintje és túl alacsony a „jó koleszteriné” (HDL), az komoly rizikófaktora az érszűkületnek.
- Cukorbetegség: mivel a 2-es típusú cukorbetegségnek és a koszorúér-betegségnek azonosak a rizikófaktorai (például elhízás és magas vérnyomás) az egyik jelenléte mindenképpen növeli a másik kockázatát is.
- Túlsúly, elhízás: a jelentős testsúlyfelesleg nem csak a szívbetegségek kockázatát növeli, de az egészség szinte minden területén rizikót jelent.
- Krónikus vesebetegség: ismert rizikófaktor a koszorúér-betegség szempontjából.
- Mozgáshiány: bizonyított tény, hogy a fizikai inaktivitás számos betegség, így a koszorúér-betegség kialakulásának is rizikófaktora.
- Nem megfelelő táplálkozás: a telített- és transz-zsírsavakban, sóban, cukorban gazdag étrend hozzájárul a szívbetegségek kialakulásához.
- Rendszeres alkoholfogyasztás: a kemény alkoholizálás károsítja a szívizmokat és felerősíti a többi kockázati tényező hatását.
- Nem kielégítő alvás: a túl kevés, de a túl sok alvás is kapcsolatba hozható szívproblémákkal.
- Kezeletlen stressz: a hosszú távú, fel nem dolgozott stressz károsítja az artériákat és egyéb összefüggések által az egész szervezet működését negatívan befolyásolja.
Nem „klasszikus” rizikófaktorok
Ha a gyakorinak számító kockázati tényezők nem, vagy csak elvétve vannak jelen, akkor is kialakulhat koszorúér-betegség, különösen, ha a kevésbé közismert rizikófaktorokkal viszont számolni lehet. Melyek ezek?
- Alvási apnoé: ha éjszaka a horkolás egyre hangosodva egyszer csak leáll, és ún. éjszakai légzéskimaradás következik be, az azzal is jár, hogy hirtelen leesik a vér oxigénszintje. A szív keményebb munkára kényszerül, a vérnyomás megemelkedik, hosszú távon pedig jelentősen megnő a kardiológiai betegségek kockázata.
- Magas CRP-szint: a C-reaktív protein (CRP) egy olyan fehérje, amelynek szintje a szervezetben lévő gyulladás hatására megemelkedik. Ugyanakkor feltételezések szerint, ahogy szűkülnek a koszorúerek, a CRP annál inkább emelkedik.
- Magas triglycerid-szint: ha a vérben lévő zsírok ezen típusa magas szintű, az különösen nők esetében jelent magasabb kockázatot.
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
