A tejfehérje allergia tünetei a csecsemők 2-6 százalékánál figyelhető meg, a többségük azonban 3 éves korára kinövi a betegséget. Ha felmerül a tejfehérje allergia gyanúja, a szülő mindenképpen egyeztessen a gyermek kezelőorvosával, ne kezdjen bele tejmentes diétába saját döntése alapján! – figyelmeztet Dr. Balogh Ádám, csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, a Gyermekgyógyászati Központ szakembere, akit az eliminációs-orális terhelésről és a tejlétra módszeréről kérdeztünk.
A tejfehérje allergiáról
-A tejfehérje allergia egy olyan állapot, amelyben az immunrendszer a tehéntejben található tejfehérjét veszélyesnek ítéli meg és fokozott immunválasszal reagál. A tejfehérje allergia megjelenési formája nagyon eltérő lehet a gyermekeknél, főként emésztőrendszeri tünetek, illetve a bőr-és légúti tünetek jelzik a betegséget, melyek koraiak és késeiek is lehetnek – ismerteti Dr. Balogh Ádám. Ha a tünetek az étel bevitelét követően pár perccel vagy 2 órán belüli jelentkeznek, ún. IgE-mediált allergiáról beszélhetünk. Amennyiben az étel bevitelét követően néhány órával vagy napokkal később jelennek meg a tünetek, nem-IgE-közvetített allergia áll fenn. Ha felmerül a tejfehérje allergia gyanúja, a diagnosztizálás arany standardja az eliminációs-orális terheléses vizsgálat, azaz a tejfehérjét tartalmazó ételeket kivesszük a gyermek étrendjéből, majd fokozatosan visszaterheljük – magyarázza Balogh doktor. A visszaterhelés eredménye, a megfigyelt tünetek döntik el, hogy szükséges-e a tejfehérjementes diéta folytatása a továbbiakban. A tejfehérje allergiás gyermek növekedését folyamatosan nyomon követjük, és 6-12 havonta visszaterheljük, hogy kialakulhatott-e a tolerancia.
A diétát csak orvos rendelheti el
-Fontos hangsúlyozni, hogy csak szakorvos dönthet arról, hogy mely tünetek és állapotok esetében, milyen diétát tartson a gyermek – magyarázza Balogh doktor, és arról is, hogy a visszaterhelés miként történjék. Tejfehérje mentes diéta esetén nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy sokféle hasznos tápanyag (D-vitamin,
A-vitamin, kalcium, fehérje) kikerül a szoptató anya vagy a nagyobb gyermek étrendjéből, aminek pótlásáról szintén gondoskodni kell, hogy ne alakulhassanak ki hiányállapotok.
Hogy történik a visszaterhelés?
-Szoptatott csecsemőknél a visszaterhelés első lépésben az anya által elfogyasztott tehéntejfehérjével történik. Tápszerrel etetett gyermekek esetében megfelelő tápszerváltás javasolt. Ez azt jelenti, hogy aminosavalapú tápszer adása esetén fokozatosan kell áttérni az eHT tápszerre (extenzíven hidrolizált fehérjét tartalmazó tápszerre), eHT tápszer adása esetén pedig a részlegesen hidrolizált tápszer fokozatos bevezetése javasolt – mondja a doktor úr, majd hozzáteszi, hogy ezután következhet a tejtermékek bevezetése, az anyatejes csecsemőkéhez hasonlóan, az ún. tejlétra szerint. Nagyobb csecsemőknél és kisgyermekeknél szintén a tejlétra alkalmazása nyújt segítséget a tej étrendbe történő visszavezetésében.
Visszaterhelés – otthon vagy intézményi keretek közt?
-Kórházi keretek között, szigorúan strukturált módon javasolt a tejfehérje visszavezetése, ha a gyermeknél súlyos atópiás dermatitisz áll fenn, illetve korábban anafilaxia alakult ki. Szintén intézményi keretek közt szükséges terhelni akkor is, ha előre nem látható reakciók alakulhatnak ki (pl. pozitív specifikus IgE-teszttel bíró csecsemőknél, akik sosem kaptak tehéntejfehérjét). Enyhébb tünetek esetén – a háziorvos rendszeres tájékoztatása, ellenőrzése mellett – a visszaterhelés történhet otthon is – teszi hozzá Dr. Balogh Ádám.
Mit kell tudni a tejlétráról?
-A tejlétra egy szigorú szabályok mentén kialakított iránymutatás, amivel fokozatosan visszaterelhető a tejfehérje azon gyermekek éterendjébe, akiknek enyhe tüneteik voltak, és nagy valószínűséggel kinövik az allergiát. A tejlétra célja, hogy elősegítse a természetes tolerancia kialakulását – magyarázza Balogh doktor. A tej lépcsőzetes bevezetésének első elemeként hőkezelt tejet („sült tejet”) kap a gyermek sütőben sült keksz, illetve sütemény formájában, a következő szakaszban – fokozatosan csökkentve a hőkezelés mértékét –, következnek a nem sütőben sült, de jól átsütött ételek (pl. palacsinta), majd a nyers tejtermékek (joghurt, sajt), és végül a nyers tej. A hőkezelés mértékének csökkentésével fokozatosan emeljük az allegén mennyiségét az egyes lépcsőfokokhoz érve – ismerteti Balogh doktor, majd hozzáteszi: fontos, hogy a terhelést csak egészséges gyermeknél kezdjük el, és tartsuk be a fokozatosság elvét! Az egyes létrafokokon eltöltött idő változhat, de általában 3 naponta érdemes továbblépni. Amennyiben enyhe tüneteket tapasztalunk a gyermeknél, lépjünk vissza arra szintre, amit még jól tolerált, ha pedig bizonytalanok vagyunk abban, hogy a tünetek a terhelés miatt jelentkeztek-e, akkor 2-3 nap múlva kíséreljük meg újra bevezetni ugyanazt a mennyiséget.
Tudni kell, hogy a tejlétra alkalmazása során is létrejöhet allergiás reakció. A terhelés azonnali felfüggesztése javasolt, ha nehézlégzés, az arc, vagy az ajkak duzzanata alakul ki. Nem folytatható a tejlétra alkalmazása hányás, hasmenés, hasfájás, reflux, székrekedés vagy puffadás jelentkezése esetén sem. Fontos tehát, hogy kompetens szakember (gyermek-gasztroenterológus, allergológus) irányításával kezdjünk bele a folyamatba, aki jártas a tejlétrára alkalmas gyerekek kiválasztásában. Emellett pedig a szülőket is ellátja a szükséges információkkal – hangsúlyozza Dr. Balogh Ádám, a Gyermekgyógyászati Központ orvosa.
Forrás: Gyermekgyógyászati Központ
