A félrenyelt étel akár súlyos szövődményeket is okozhat a gyermeknek, ha a szülő nincs résen, és nem avatkozik közbe időben – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit a Tüdőközpont tüdőgyógyász, gyermek tüdőgyógyász szakorvosa, aki szerint az efféle fatális balesetek némi odafigyeléssel nagyrészt megelőzhetők.
A kisgyermekek természetüknél fogva kíváncsiak. A kezük ügyébe eső tárgyak, játékok érintésével, tapintásával és szájba vételével ismerkednek környezetükkel, és nem tudják felmérni azt sem, hogy hogy mit szabad és mit képesek lenyelni. Főként a 3 évesnél fiatalabb tipegők körében találkozunk azzal, hogy a szájba vett apró tárgy vagy étel nevetés, sírás hatására, vagy a játék során, futkosás közben a légutakba kerül (szakszóval ezt nevezzük aspirációnak) – mondja dr. Hidvégi Edit. Mivel ebben az életkorban a légutak szűkebbek, könnyebben elzáródnak, a gyermekek reflexei pedig fejletlenebbek, így nagy bajt okozhat egy félreszaladt aprócska falat. Éppen ilyen veszélyesek lehetnek a kisebb vagy letört játékdarabok (a játékok csomagolásán ezért hívják fel a gyártók a szülők figyelmét arra, hogy csak 3 éves kor felett lehet velük játszani). A természetben járva is legyünk résen, hiszen a gyermek könnnyen a szájába vehet bizonyos növényeket, magvakat, amelyeket aspirálhat (pl. a toklászos növényi részek ilyen szempontból nagyon veszélyesek). A félrenyelés valószínűbb, ha valami megzavarja a normál öklendezési reflexet (anatómiai rendellenességek, neurológiai betegségek, gyomorból történő reflux, nyelési problémák).
Egy szem popcorn is súlyos tüneteket okozhat
Ha a félrenyelésről beszélünk, mindenképpen szót kell ejteni a hozzátáplálásról is – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit. Hozzáteszi: a szilárd táplálék bevezetésekor a szülők is tapasztalhatják, hogy a rágás gyakorlása és a megrágott étel lenyelése időnként kihívás elé állítja a kicsiket, és az étkezések során az öklendezés, köhögés sem ritka. A nagyobbacska gyermek általában néhány erőteljes köhögéssel fel tudja köhögni a torokban elakadt, vagy rosszabb esetben a légútba került falatot, és a probléma megoldódik. Kevésbé szerencsés esetben sajnos a garatban, gégebemenetben vagy légcsőben elakad az idegentest, és részleges vagy teljes légúti elzáródást okoz. Ha nem záródik el teljesen a levegő útja, a légzés hangja megváltozik, dünnyögő, orrhangú beszédet, sírást okoz. Ilyen esetben gyakori a nyálfolyás, öklendezés vagy a hányás is. A mélyebbre ékelődött idegentest a hörgőrendszerbe csúszik le, majd a heves légúti tüneteket (köhögés, zihálás, sípolás, fuldoklás) követően a gyermek látszólag panaszmentes lesz. Ám nem minden esetben ilyen látványos ez a váratlan esemény – hangsúlyozza Hidvégi doktornő. Előfordul, hogy a szülő csak annyit lát, hogy a gyermek összeszorítja a szemeit, könnyezik, vagy elcsendesedik, a tekintete rémült és visszatartja lélegzetét. A mélyebbre jutó idegentest azért jelent veszélyes állapotot – magyarázza a szakértő, mert a kezdeti ijesztő és viharos tüneteket egy nyugalmi fázis válthatja fel, ami pár perc vagy akár több nap is lehet a félrenyelt étel méretétől, jellegétől, helyétől és a szűkület mértékétől függően. A tünetek csillapodása után a szülő megnyugszik, és abban a hiszemben van, hogy rendeződött a gyermek állapota. A nyugalomban lévő ételdarabka azonban bármikor elmozdulhat, és ismét súlyos tüneteket okoz. Mivel a gyermek nem tudja megfelelően felköhögni a félrenyelt ételt, az az alsó légutakba jutva tüdőgyulladást, tüdőtályogot okoz, amit visszatérő lázas állapot, fokozott légúti váladékképződés vagy asztmatikus tünetek jelezhetnek. Fontos tehát, hogy a félrenyelést követően, még ha rendeződni is látszódnak a heves tünetek, mindenképpen lássa orvos a gyermeket!
Mint dr. Hidvégi Edit mondja, a félrenyelésnek nem feltétlenül szemtanúja a szülő, így sokszor csak az elhúzódó tünetek miatt merül fel annak a lehetősége a szakorvosban, hogy az 5 év alatti gyermek esetében az aspiráció irányában is vizsgálódjon. Félrenyelés gyanújakor altatásban történő hörgőtükrözést (bronchoszkópia) végzünk, mellyel egyúttal a félrenyelt ételdarab is eltávolítható.
Ezt tegye, ha fullad a gyermek
Amennyiben a félrenyelt étel teljes elzáródást okoz, a gyermek fullad, köhögés- és beszédképtelen, légzése nehezített és az arca kékesszürkévé válik. Ez esetben azonnali beavatkozásra van szükség, hogy megszüntessük az oxigénhiányt. Az első teendő mindig a szájba való gyors betekintés legyen – figyelmeztet a pulmonológus szakember, ám ha úgy ítéljük meg, hogy nem távolítható el biztonságosan az idegentest, vagy nem látunk semmit a gyermek szájában, akkor ne nyúljunk bele! Ilyen esetben fennáll annak a veszélye, hogy lejjebb juttatjuk az idegen anyagot a légutakban. A további teendőket a gyermek életkora határozza meg. Ha az egy év alatti gyermek köhögése hatástalan (nem tud levegőt venni, bőre elszürkül, sípol), de eszméleténél van, fektessük hasra az alkarunkra, úgy, hogy a feje kissé lelógjon, és alkalmazzunk legfeljebb öt háti ütést a lapockákra (egy év feletti, kisebb gyermeknél is alkalmazhatjuk ezt a technikát. Ez esetben fektessük a két térdünkre úgy, hogy a felső teste lefelé lógjon). Ha a háti ütések nem vezetnek eredményre, a gyermeket fordítsuk a hátára, és öt – az ujjunkkal végzett – mellkasi nyomással folytassuk a beavatkozást. Nagyobb gyermeknél az álló testhelyzetben végrehajtott Heimlich manővert alkalmazzuk. Ha a gyermek nem lélegzik, azonnal hívjuk a mentőt! Ha az elakadt ételt szerencsésen eltávolítottuk, és a gyermek jól van, ez estben is mindenképpen lássa orvos!
Előzzük meg a bajt – avagy tiltólistás ételek
Négyéves kor előtt a gyermek még csak ismerkedik az ételekkel, megtanulja, hogyan kell rágnia, és sokszor egészben nyeli le a kezébe vett falatokat. A földimogyoró, a nyers zöldségdarabkák és karikára vágott ételdarabok (virsli, sajt) félrenyelése is légúti elzáródáshoz vezethet. Az efféle fatális balesetek némi odafigyeléssel megelőzhetők – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit, a Tüdőközpont szakorvosa:
- Fontos, hogy az ételeket a gyermek ételkorához igazodva (rágási képességét és fogainak állapotát figyelmbe véve) készítsük elő! A magvakat, csontokat, szálkákat távolítsuk el!
- A lekerekített szélű, apró zöldségeket, gyümölcsöket vágjuk félbe!
- Teremtsünk nyugodt körülményeket az étkezéshez, és tanítsuk meg a gyermeket arra, hogy az evés minden esetben az asztalnál történjék!
- Ne szaladjunk az evés elől menekülő gyermek után étellel a kezünben („csak még ezt az egy falatot edd meg")!
- Az ételt és italt kis adagokban, az étkezési ritmust figyelve adagoljuk!
- Amikor elakad a falat, inkább köpessük ki, és ne igyon rá folyadékot, mert az is lejjebb sodorhatja.
- Ne hagyjuk magára a gyermeket soha evés közben!
- Ne kínáljunk ételt az autóban! Ha menet közben félrenyeli, nem tudunk időben reagálni.
Forrás: Tüdőközpont (www.tudokozpont.hu)
