Alacsony fehérvérsejtszámot vírusfertőzések, csontvelő- és autoimmun betegségek, valamint daganatellenes kezelések is okozhatnak. Dr. Halm Gabriella, belgyógyász, hematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ orvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a leukopéniával elsősorban azért kell foglalkoznunk, mert fennáll a veszélye annak, hogy az alacsony fehérvérsejtszám, illetve a sejtek hibás működése mellett a szervezet nem képes megfelelően védekezni a fertőzések ellen.
Az “idegenekkel” (kórokozókkal, toxinokkal, daganatos sejtekkel szemben) kétféle úton is védekezik a szervezet. Egyrészt a fehérvérsejtekkel, másrészt az ún. humorális immunitás (ellenanyagok termelése) segítségével. A két módszer nem választható teljesen szét.
Az immunrendszer katonái: a fehérvérsejtek
A fehérvérsejtek (leukociták) fontos szerepet játszanak immunrendszerünkben: védelmet biztosítanak a fertőzésekkel, betegségekkel, valamint az idegen anyagokkal szemben, és fontos feladatuk a daganatos sejtek megsemmisítése. A fehérvérsejtszám meghatározása általános laboratóriumi vizsgálat részeként történik, és a páciens immunválaszának megértéséhez nyújt segítséget. Felnőttek esetében az 5-10 Giga/Liter össz-fehérvérsejtszámot (FVS) tartjuk normál értéknek a laborleleten, ezen belül a fehérvérsejtek egyes csoportjainak (limfociták, monociták, granulociták) külön referenciatartománya, illetve funkciója is van. A neutrofil sejtek a baktériumok ellen, az eozinofil sejtek a parazita fertőzésekkel szemben játszanak fontos szerepet. A bazofil sejtek az allergiás reakciókban vesznek részt. A limfociták a vírusok elleni védekezés katonái, az ellenanyagtermelésben is részt vesznek.
Ez lehet az oka az alacsonyabb fehérvérsejtszámnak
Előfordulhat, hogy a laborparaméterek alacsony fehérvérsejtszámot mutatnak, ez azt jelzi, hogy a páciens immunrendszere nem a megszokott módon reagálhat, és szervezete fogékonyabb a fertőzésekkel szemben. Az alacsony fehérvérsejtszám szám azonban nem mindig jelez komoly betegséget! Tünet- és panaszmentes esetekben javasolt először a banálisabb, nem hematológiai okok figyelembevétele: hiányállapotok (B12-, folsavhiány a leggyakoribb), egyéb betegségek (pl. krónikus hepatitis vírus vagy alkohol okozta májkárosdás, felsőlégúti vírusinfekciók). Fentiek kizárása esetén hematológiai vagy autoimmun betegségek irányában folytatandó a kivizsgálás.
-Mivel a fehérvérsejtek a csontvelőben képződnek, az alacsony fehérvérsejt-érték esetén felmerülhet, hogy esetleg a csontvelő elégtelen működése áll a háttérben – magyarázza dr. Halm Gabriella. Ezek lehetnek veleszületett (pl. Kostmann-szindróma) és szerzett betegségek (pl. aplasztikus vérszegénység), amelyek egyaránt károsíthatják a csontvelőt, és csökkenthetik a fehérvérsejtek termelését. A betegségek mellett vegyszerek és bizonyos gyógyszerek (kemoterápiás készítmények, antibiotikumok, immunszuppresszív szerek, epilepszia és a pajzsmirigy túlműködésének kezelésére használt gyógyszerek) is károsíthatják a csontvelő működését, és leukopéniához vezethetnek.
Mint a főorvosnő mondja, a csontvelő működésének zavarai mellett a fehérvérsejtek fokozott pusztulását, elhasználódását egy-egy heves immunreakciót kiváltó vírusfertőzés is előidézheti, ilyen esetben azonban a fertőzés lezajlását követően az értékek ismét visszatérnek a normál tartományba. Végül egyes autoimmun megbetegedések (pl. lupus, rheumatoid arthritis) is csökkenthetik a fehérvérsejtek számát, és befolyásolhatják működésüket.
Okoz-e tüneteket az alacsony fehérvérsejtszám?
A leukopénia önmagában nem okoz tüneteket. Ugyanakkor a jelentősen lecsökkent fehérvérsejtszám az immunrendszer meggyengülését okozza, és megnő a fertőző betegségek kockázata, ami a következő tünetekkel járhat:
- infekció okozta tünetek (mint a láz)
- gyengeség
- nehezen gyógyuló sebek, illetve
- az esetleges kórokozó okozta betegségekre jellemző speciális egyéb tünetek
Milyen kockázatokkal jár az alacsony fehérvérsejtszám?
A rendellenesen alacsony fehérvérsejtszám sebezhetővé tehet bennünket a legbanálisabb fertőzésekkel szemben, amelyek – kezelés hiányában – súlyos szövődményeket vagy halált okozhatnak. Ennek különösen nagy a kockázata azoknál, akiknek valamilyen oknál fogva eleve károsodott az immunrendszerük. A fehérvérsejtszám csökkenése például igen gyakori jelenség a daganatos betegek körében is, akiknél a kemoterápia hatására alakul ki leukopénia. Ilyenkor akár súlyos gombás infekciók is előfordulhatnak, esetleg korábbi vírusinfekciók is reaktiválódhatnak (pl. CMV). Ilyen esetben célzott, szükség szerint kombinált, antibiotikus kezelés, illetve a neutrofil sejtek termelődését és érését elősegítő (G-CSF) kezelés, esetleg immunglobulin adása jön szóba. Akár a további kemoterápia halasztására is sor kerülhet, míg a fehérvérsejtszám helyreáll.
A fehérvérsejtek alacsonyabb csillagos értékeivel gyakran találkozni a laborleleteken, ám az esetek többségében ez nem ad okot az aggodalomra, hiszen többnyire egy kisebb fertőzés következménye. Ha azonban tüneteink komolyabbak, és a többi laborértékünk alapján is úgy ítéli meg a szakorvos, akkor a pontos okok tisztázása érdekében további vizsgálatok (képalkotó vizsgálatok, mikrobiológiai vizsgálatok, szerológiai mintavételek, csontvelő mintavétel stb.) lehetnek szükségesek. Alacsony fehérvérsejtszám esetén, ha tisztában vagyunk a kiváltó okkal, ennek kezelése az elsődleges feladatunk.
A lehetséges kezelési módok:
- esetleges hiányállapot kezelése (a hiány okának kiderítése, vitaminok pótlása)
- infekciók kezelése antibiotikum, antimikotikum adásával.
- kortikoszteroid (autoimmun betegségek, immuncitopenia esetén)
- immunglobulin adása
- a fehérvérsejtek termelődését stimuláló injekciók (GCSF), illetve
- indokolt esetben az őssejt-transzplantációt és ezek kombinációja
Forrás: Trombózis- és Hematológiai Központ (www.tromboziskozpont.hu)
