Nem fáj, nem okoz rosszullétet, nem látszik… miért kell mégis komolyan venni a magas vérnyomást? Dr. Petróczy Natália, a Kardioközpont belgyógyásza, magas vérnyomás specialista szerint azért, mert ez a néma gyilkosnak is nevezett betegség kezeletlenül olyan súlyos szövődményekhez vezethet, mint a stroke, a szívelégtelenség, a szívinfarktus, a veseelégtelenség, vagy akár a merevedési zavar.
A kezeletlen magas vérnyomás számos szervet károsíthat
Népbetegségnek számít, de nagyon veszélyes és alattomos kór a magas vérnyomás, ha nem kezelik. Lassan, hosszú évek alatt ugyanis több szervet is károsíthat, akár súlyos betegségeket is okozva. Ezek az alábbiak:
- Szív: szívelégtelenség, angina pectoris, szívinfarktus
Mivel a szívnek nagyobb nyomással szemben kell pumpálnia a vért a szervezet felé, ez az erőfeszítés idővel a szív izmainak megnagyobbodását is okozhatja, ami akár veszélyes állapothoz is vezethet. Amikor pedig a szív kisebb erei elmeszesednek, és ennek következtében be is szűkülnek, a szív vér- és tápanyagellátása fog romlani. Erre a szívelégtelenségre utaló folyamatra számos tünet hívhatja fel a figyelmet, például a fáradékonyság, a nehézlégzés. Idővel azonban, kezeletlen betegség esetén a szív ereje, teljesítőképessége tovább romlik, és már kisebb terhelést is nehezebben viselünk, álmatlanság, láb dagadás, gyakori éjszakai vizelés jelentkezik. Ha az ajkak és a körmök lilás színűvé válnak, az már súlyos stádiumra utalhat.
További szövődmény lehet az angina pectoris, ami azért alakul ki, mert a szív koszorúereinek elmeszesedése miatt a beszűkült erek kevesebb oxigént képesek átereszteni, így időről-időre szorító mellkasi fájdalom léphet fel. Mindenképpen azonnali orvosi ellátást igényel, már csak azért is, hogy kiderüljön, nem szívinfarktus áll-e a háttérben. Akkor beszélhetünk szívinfarktusról, ha a szívben elzáródik egy koszorúér. Ha tehát például mellkasi fájdalmat, nehézlégzést, verejtékezést, félelemérzést tapasztal valaki, azonnal mentőt kell hívni!
- Agy: agyér-elmeszesedés, memóriaromlás, stroke, agyi infarktus
Az emelkedett vérnyomás hozzájárul a stroke kialakulásához, és a szív-érrendszeri eredetű demencia megjelenéséhez, hiszen a vérellátás zavara miatt kevesebb oxigén és tápanyag jut az agyba. Az agyér-elmeszesedésre kezdetben semmiféle tünet, később csak kisebb feledékenység hívhatja fel a figyelmet. Ezen erek falán plakk rakódik le, ami miatt egyre csökken az átmérőjük, vagyis egyre kevesebb vért és tápanyagot tudnak az agy szöveteibe juttatni. Emiatt lassan elhalnak a szövetek, és következményként jelenik meg a memóriaromlás, majd idővel már komoly szellemi hanyatlás következik be, visszafordíthatatlanul. A stroke vagy agyvérzés tünetei ezzel szemben nagyon is feltűnőek. Erős, hirtelen megjelenő fejgörcs, hányinger, hányás, eszméletvesztés és féloldali bénulás, amely érintheti a végtagokat és az arcizmokat is. Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki, a katasztrófa közvetlen oka pedig, hogy az agy egyik nagyobb ere megreped és a vér elönti, így megbénítja az adott agyi területet. Ha pedig az agyban egy nagyobb ütőeret vérrög zár el, az érintett terület működésképtelenné válik, ez maga az agyi infarktus. A tünetek legtöbbször hirtelen jelentkeznek és az adott terület funkciójától függenek. Felléphet többek közt beszédzavar, látászavar, végtagbénulás, a száj félrehúzódása.
- Vese: vesekárosodás
A magas vérnyomás vesekárosodást is okozhat, márpedig mivel a vese fontos feladata a kiválasztás, a salakanyagok kiszűrése, így ez a funkció is komolyan sérülhet. Ami pedig igazán veszélyes ebben az ördögi körben az az, hogy a vesekárosodás tovább emeli a vérnyomást, növeli a szívbetegség és a stroke rizikóját.
- Szem: kötőhártya-vérzés, üvegtesti vérzés
A szem bevérzései is előfordulhatnak magasvérnyomás-betegeknél, de maga a bevérzés nem feltétlenül utal magas vérnyomásra. Ha piros bevérzéseket tapasztalunk, annak hátterében az állhat, hogy az emelkedett vérnyomás megterheli az erek falát, a hirtelen kiugrás pedig akár azok megrepedéséhez is vezethet. Ennél sokkal veszélyesebb lehet az üvegtesti vérzés, amely kapcsán - a vérzés sűrűségétől, mennyiségétől és elhelyezkedésétől függően - homályt, foltot lát a beteg. Azért is fontos diagnosztizálni a magas vérnyomást, mert ennek és súlyos látóideghártya-vérzésnek a kivédésére szükséges a rendszeres szemfenéki vizsgálat szemnyomás méréssel, a laborvizsgálat és a rendszeres vérnyomás kontroll.
- Végtagok: perifériás keringési elégtelenség
A kezeletlen magas vérnyomás perifériás keringési elégtelenséget is okozhat, ami többek közt a lábakat érintheti. A hideg, zsibbadó lábak és a járás közbeni fájdalom hívhatja fel rá a figyelmet.
- Pénisz: merevedési zavar
A férfiakat érintő probléma egyik oka lehet a magas vérnyomás okozta érkárosodás, amelynek következtében nem jut elég vér a péniszbe. Ezen kívül feltételezhető, hogy a romló endothel funkció is hozzájárulhat a probléma kialakulásához. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az erek egyre kevésbé képesek a tágulásra, vagyis egyre kevesebb vér képes átjutni rajtuk.
A magas vérnyomás kezelésében első az életmód, aztán jöhet a gyógyszer
- A magas vérnyomás kivizsgálása a szakorvosnál történik, de nem csak vérnyomásmérést jelent – hívja fel a figyelmet dr. Petróczy Natália, a Kardioközpont belgyógyásza, magas vérnyomás specialista. - A laborvizsgálatoknak, a 24 órás vérnyomásmérésnek, az EKG-nak, szemfenékvizsgálatnak és más kiegészítő vizsgálatoknak az a szerepe, hogy felmérjük a szervezet állapotát, megállapítsuk, okozott-e már valamilyen következményes problémát a magas vérnyomás. Ha megszületik a diagnózis, tudni kell, hogy 160/100 Hgmm alatti vérnyomásnál, szövődmények nélkül és társbetegségek hiányában az életmódkezelés az első lépés, e fölötti vérnyomásnál pedig már szükség lehet gyógyszerre is. Mindezeken túl azzal is számolni kell, hogy más krónikus betegségekhez hasonlóan itt is szükséges a rendszeres kontroll, az élet végéig tartó karbantartás.
Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)
