A diabétesz jelentősen megnöveli a daganatok kockázatát, elsősorban a 40-54 évesek körében – derül ki a Semmelweis Egyetem több mint hárommillió, 40 és 89 év közötti magyar páciens adatait feldolgozó kutatásából. Prof. Dr. Somogyi Anikó, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakembere szerint az életmódbeli tényezők megváltoztatása mellett óriási jelentősége van a cukorbetegszűrésnek is.
Ezek a daganatok jelenthetnek veszélyt a cukorbetegekre
A Diabetes Research and Clinical Practice nevű szaklapban publikált kutatás eredményei szerint az 1-es és 2-es típusú cukorbetegek esetében a hasnyálmirigyrák kockázata a legnagyobb, csaknem két és félszer (129,4 százalékkal) magasabb, mint az egészséges populációban. A májrák kialakulásának 83 százalékkal magasabb az esélye diabéteszeseknél. A Semmelweis kutatói 3 681 774 egyén adatait elemezték 2010 és 2021 között, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisából, közülük 86 537-en voltak cukorbetegek. Az elemzésbe a 40 és 89 év közötti korosztályt vonták be. A megfigyelési időszak alatt a kontrollcsoportban a személyek 8,6 százalékánál, a cukorbetegek 10,1 százalékánál diagnosztizáltak rákot. A hasnyálmirigy- és májtumoron kívül a kutatók négy másik ráktípus (veserák, prosztatarák, vastag- és végbélrák, emlőrák) kockázatát is vizsgálták, és arra a megállapításra jutottak, hogy mind a hat daganattípusnál nagyobb a kockázata a rák kialakulásának. A diabéteszes betegeknél 44,2 százalékkal volt magasabb a veserák és 30 százalékkal a vastag- és végbélrák kockázata az egészséges populációhoz képest. A prosztatarák kialakulásának 17,1 százalékkal, míg emlőrák kialakulásának 13,7 százalékkal volt nagyobb az esélye a cukorbetegeknél.
A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy a cukorbetegek és a kontrollcsoport közötti különbség a rákos megbetegedések arányában a fiatalabb korosztálynál a legjelentősebb: a 40-54 évesek körében a cukorbetegek 5,4 százalékánál, míg a kontrollcsoportban 4,4 százaléknál diagnosztizáltak daganatot a vizsgált tíz évben. Ezzel szemben a 70-89 éveseknél a cukorbetegek és a kontrollcsoport közötti különbség csupán 0.3 százalék volt (12,7 százalék vs. 12,4 százalék). A kutatók azt is megfigyelték, hogy a diabétesz diagnosztizálása és a daganatok kialakulása között nagyon kevés idő telt el, illetve a betegségek gyakran egyszerre jelentkeztek. Ennek okát elsősorban az inzulinrezisztenciában, abban a diabéteszt megelőző állapotban látják, amikor a vércukorszint még normális, de a szervezetnek már több inzulinra van szüksége ahhoz, hogy a sejtek a cukrot a vérből fel tudják venni. Ez a megnövekedett inzulinszint lehet a megnövekedett daganat-kockázat magyarázata.
A kutatók a szűrési irányelvek átgondolására hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy óriási jelentősége lenne a fiatalabb generációnál végzett rendszeres diabétesz vagy inzulinrezisztencia szűrésnek. Mivel a negyveneseknél a legjelentősebb a daganati kockázatkülönbség a cukorbetegek és az egészséges populáció között, ezért jelentősége lehet annak is, hogy ezt a korosztályt a vizsgált ráktípusokra is szűrjék.
A cukorbetegség és a rák kapcsolata
-Régi megfigyelés, hogy bizonyos daganatos megbetegedésekkel gyakrabban találkozhatunk a cukorbetegek körében, ám ennek okai továbbra sem tisztázottak – mondja Prof. Dr. Somogyi Anikó. Amit tudunk, hogy a túlsúly és elhízás egyaránt kockázati tényezőt jelentenek a daganatos betegségek és a diabétesz kialakulása szempontjából, a prevencióban pedig a rendszeres testmozgásnak, a kiegyensúlyozott étrendnek és a szűrővizsgálatoknak úttörő szerepe van. A daganatos megbetegedések kockázati tényezői között a magas inzulinszintet és a hiperglikémiát kell megemlíteni. A cukorbetegséggel és az elhízással összefüggő magasabb inzulinszint serkentheti a rákos sejtek növekedését, és blokkolhatja az apoptózist (a sejtek programozott sejthalálát). A hiperglikémia többféle módon károsítja a szöveteket és a szerveket. Krónikus gyulladást vált ki, ami idővel a sejtek elváltozását okozhatja, és növeli a rák kialakulásának kockázatát.
Mikor érdemes cukorbetegség szűrésre menni?
Mint Prof. Dr. Somogyi Anikó, a Cukorbetegközpont szakembere mondja, a cukorbetegség sajnos – egyértelmű tünetek híján – sokszor csak későn kerül diagnosztizálásra, és mivel az érintett nem is tud arról, hogy évek óta diabéteszes, ezért a betegségre már csak a szövődmények kialakulása után derül fény.
-Mindenképpen javasolt a szűrés a 45 évnél idősebbek számára, 25 BMI feletti túlsúly, mozgásszegény életmód, meglévő magasvérnyomás és/vagy szív- és érrendszeri betegség esetén. Érdemes szűrésre menni, ha a családban előfordult már cukorbetegség vagy ha a várandósság során terhességi diabéteszt állapítottak meg korábban (illetve a gyermek 4000 g fölötti súllyal született). A kórelőzményben szereplő csökkent glükóztolerancia (IGT) vagy emelkedett éhomi vércukorszint (IFG) esetén is azt tanácsoljuk a pácienseknek, hogy vegyenek részt cukorbetegszűrésen. Végül meg kell említeni, hogy vannak olyan gyógyszerek (pl. glükokortikoidok, antipszichotikus gyógyszerek), amelyek szintén hajlamosíthatnak cukorbetegségre, ezért ezek rendszeres szedése esetén is javasolt a szűrés elvégzése.
Forrás: Cukorbetegközpont (www.cukorbetegkozpont.hu)
