A trombózis és az ebből adódó tüdőembólia az ágyhoz kötött vagy kórházi kezelésben részesülő, egyéb betegségekkel diagnosztizált páciensek körében az egyik leggyakoribb halálozási ok, a várandósság során pedig sajnos az anyai halálozások vezető oka. Vannak-e árulkodó jelei ennek a csendben, sokszor tünetmentesen kialakuló betegségnek? – erről kérdeztük Prof. Dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózis- és Hematológiai Központ trombózis specialistáját.
Rosszkor, rossz helyen – a trombózisról röviden
A trombózis szó az ógörög thrómbōszisz („besűrűsödés”) szóból származik. Maga a thrombus (vérrög) valóban egy szilárd alvadékdarab, törmelékdugó, ami a véralvadásban tölt be igen fontos feladatot, és alapvetően az érszakasz sérülése miatt alakul ki. A véralvadás egyik megmagyarázhatatlan csodájának főszereplője, hiszen sérülés esetén ez a „dugó” gátolja meg, hogy elvérezzünk, ugyanakkor a vér zavartalan áramlását mégsem akadályozza meg.
–Trombózis akkor jön létre valakinél, amikor véralvadási rendszerének óramű pontossággal összehangolt egyensúlya megborul, ezért a véralvadás rosszkor és rossz helyen aktiválódik. Bár a mélyvénás trombózis legtöbb esete okkult, és általában spontán, komplikáció nélkül megszűnik, veszélye abban rejlik, hogy ezen trombusok egésze vagy egy-egy részei leszakadhatnak, a vérárammal tovasodródva a szíven át a tüdőbe juthatnak, és annak ereit vagy fő erét elzárhatják. Ez a tüdőembólia, ami fulladással, légszomjjal járó, az életet veszélyeztető rendkívül súlyos állapot, és nem tűr halasztást: azonnali kórházi kezelést igényel – mondja Prof. Dr. Blaskó György. Hozzáteszi: az embólia mellett a trombózis további súlyos hosszú távú szövődményeire, a pulmonális hipertóniára, valamint a poszttrombotikus szindrómára is fel kell hívni az emberek figyelmet, hiszen ezek az életminőségét és kilátásaikat is alapjaiban befolyásolhatják. A trombózis gyakorisága az életkor előrehaladtával is nő, keletkezésében olyan rizikótényezők játszanak többek között szerepet, mint a műtét, várandósság, daganatos megbetegedések vagy a hosszú ideig tartó immobilizáció. A lábban vagy a medencében létrejövő vérrögök igen gyakran hasi, kismedencei vagy ortopédiai műtét, trauma vagy sztrók után alakulnak ki. Sajnos előfordulhat az is, hogy fiatalabb korban sújt le a betegség, minden nyilvánvaló ok nélkül. A trombózis kialakulásának lehetnek familiáris, illetve szerzett okai is, ezeket trombofília néven foglaljuk össze.
A trombózis néma jelei
Nagy klinikai rejtély, hogy a trombózis okozta tünetek gyakran nem specifikusak vagy egész egyszerűen hiányoznak. Az alábbi tünetek esetén azonban érdemes résen lenni: felismerésüket követően sürgősen orvoshoz kell fordulni!
1. Lábdagadás
Ez tipikusan egy olyan tünet, amire könnyen találunk magyarázatot: az egész napi talpalás után kinek ne lenne érzékenyebb, duzzadtabb a lába? A meleg időjárásra, túlsúlyunkra vagy egy korábbi bokasérülésre, ficamra is ráfoghatjuk tüneteinket. Szív- vagy vesebetegek esetében sem szokatlan panasz az ödémásabb láb. Ez az általánosnak tűnő panasz azonban a mélyvénás trombózis egyik legspecifikusabb és leggyakoribb tünete, és azt jelzi, hogy az érintett végtagban lévő vérrög elzárhatta a véráramlás útját. Amennyiben a láb mély vénájának trombózisa okozza panaszainkat, akkor szembetűnő lehet a két végtag közötti különbség is, ugyanakkor, ha a vérrög a medencéjében van, mindkét lábban kialakulhat duzzanat.
2. Görcs, izomlázszerű fájdalom
Érdemes odafigyelni a szokatlan, semmivel nem magyarázható, izomlázszerű fájdalomra, a vádliban, a comb mélyvénáiban vagy a lábikrában tapasztalható nyomásérzékenységre, illetve a hirtelen jelentkező lábgörcsre is – különösen akkor, ha tartósnak bizonyul, ez ugyanis szintén mélyvénás trombózist jelezhet. Ez a jel nem „néma, mert nagyon tud fájni.
3. Lábhajlításkor jelentkező fájdalom
Egyes betegek éles fájdalmat éreznek vádlijukban, amikor a lábukat a térdénél behajlítják, majd a lábfejüket felfelé hajlítják úgy, hogy a lábujjaik a térd felé mutassanak (ez az ún. Homans-jel). Amint arra a professzor úr felhívja a figyelmet, a Homans-jel egyéb lábfájdalmakra vagy gyulladásokra is utalhat, hiánya pedig nem zárja ki a trombózist, tehát negatív eredmény mellett is előfordulhat, hogy kialakult vérrög.
4. Fényes, meleg tapintatú bőr
A trombózis által érintett fájdalmas területen a bőr melegebb tapintatú, és bőrpír is kialakulhat.
5. A végtag elszíneződése
Amikor a thrombus elzárja a véráram útját, az érintett végtagon vöröses-lilás elszíneződés figyelhető meg, és ún. petechiák is gyakran jelen vannak.
6. A vénák kötegezettsége
A felszínes vénák – a beteg által is tapintható – bőrpírral kísért, húrszerű kötegezettsége többnyire az alsó végtagokban figyelhető meg a tromboflebitis (felületes visszérgyulladás) lezajlását követően. Mivel azonban érintheti a mélyvénás rendszert is, így értékelése mindenképpen orvosi feladat!
7. Lágyéktáji (a combtőnél jelentkező) nyomásérzékenység
Vérrög nemcsak a lábszárban, hanem a combban is kialakulhat, ami erős fájdalmat, érzékenységet okozhat a combtőnél.
8. Néma trombózis
–A trombózist a „néma gyilkos” metaforával is illethetjük, hiszen thrombus kialakulása és a trombózis lefolyása sok esetben „néma”, és semmiféle tünet nem figyelmeztet azok kialakulására. Az esetek jelentős része tünetmentesen zajlik. „Jobbik” esetben csak a poszttrombotikus szindróma bekövetkezéséből sejthetjük, hogy korábban lezajlott trombózisa lehetett az illetőnek. A rosszabbik forgatókönyv a tüdőembólia, melynek a légszomj, erős mellkasi fájdalom az alarmírozó tünete. Ilyenkor ne késlekedjünk: azonnal tárcsázzuk a segélyhívót! Ha fény derül a néma trombózisra, elengedhetetlen annak kiderítése is, hogy mi okozta a vérrögképződést, és a szakorvos javaslatokat tesz a véralvadásgátló kezeléssel, valamint az életmódbeli változtatásokkal kapcsolatban is – mondja Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere.
Forrás: Trombózis- és Hematológiai Központ (www.tromboziskozpont.hu)
