A duzzadt nyirokcsomók jelzésértékűek a szakorvos és a beteg számára is, hiszen arról tudósítanak, hogy a szervezet nagy valószínűséggel egy fertőzés leküzdésén munkálkodik. A nyirokcsomó elhelyezkedése és a kísérőtünetek további fontos támpontokat adnak a probléma pontos meghatározásához. A fertőzéseken túl milyen egyéb okok állhatnak a megnagyobbodott nyirokcsomók hátterében, és mikor alakul ki egyoldali nyirokcsomó- duzzanat? – dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológus szakembere foglalta össze a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
Testünk védőbástyái: a nyirokcsomók
A nyirokcsomókból, nyirokerekből, valamint a kapcsolódó nyirokszervek hálózatából álló nyirokrendszer keringésünk alrendszere, szervezetünk immunrendszerének része. A nyirokerek a vénákhoz hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy bennük nem vér, hanem víztiszta folyadék, nyirok kering. A nyirokcsomók borsószem nagyságú struktúrák, amelyek a nyirokerek mentén helyezkednek el csoportosan, és testszerte megtalálhatók (a nyakon, a hónaljban, a mellkasban, a hasban és az ágyékban). Olyan immunsejteket tartalmaznak, amelyek megtámadják és elpusztítják a kórokozókat, elhalt sejteket és idegen anyagokat – így segítve szervezetünket a fertőzések elleni küzdelemben. Tulajdonképpen afféle immunológiai bástyaként funkcionálnak. Minden nyirokcsomóhoz egy-egy testtájék, szerv tartozik, ezeket az adott terület regionális nyirokcsomójának nevezzük.
Miért nagyobbodnak meg a nyirokcsomók?
–Amikor betegek vagyunk, a nyirokcsomóban található limfociták megsokszorozódnak, ami a nyirokcsomók megnagyobbodásához vezet (limfadenomegália). Ezek nyomásra érzékenyek, fájdalmasak is lehetnek – ismerteti dr. Kárpáti Ágnes. Ilyenkor jellemzően a gócponthoz legközelebb eső nyirokcsomót érezhetjük duzzadtabbnak. Egy felső légúti megbetegedés, torokgyulladás vagy a szájüreget (pl. a fogakat) érintő gyulladás esetén a nyaki régió nyirokcsomói lesznek duzzadtabbak. Így tehát egy adott nyirokcsomó duzzanatából kideríthető, hogy honnan indult ki a fertőzés. A nyirokcsomó-megnagyobbodások leggyakrabban vírusos, valamint bakteriális fertőzések következményei. Ezen kívül autoimmun betegségek, gyógyszerreakciók és malignus folyamatok (limfóma, leukémia) is szerepelhetnek a lehetséges okok között.
Egy-vagy kétoldali nyirokcsomó-megnagyobbodás?
A nyirokcsomók megnagyobbodása lehet szimmetrikus, ez esetben a test mindkét oldalán ugyanúgy kitapinthatjuk a duzzadtabb nyirokcsomókat, illetve a duzzanat jelentkezhet csak az egyik oldalon, aszimmetrikusan is. Vannak olyan fertőzések (pl. a mononukleózis) is, amelyek hatására testszerte kialakulhatnak duzzadtabb nyirokcsomók. A nyakon kitapintható egyoldali nyirokcsomó-duzzanatot nagyon gyakran az azonos oldalra lokalizált helyi fertőzés (pl. fogínygyulladás, torokfertőzés, középfülgyulladás) okozza. Előfordulhat, hogy a felső légúti fertőzés elleni védekezésben megnagyobbodott nyirokcsomók a betegség elmúltával akár hosszabb ideig is tapinthatók maradnak. Oltásokat követően a nyakon és hónaljárokban is kialakulhat átmeneti egyoldali nyirokcsomó-megnagyobbodás: ezt tapasztalhatjuk a csecsemőkori BCG oltást követően, vagy a felkarba (deltaizomba) kapott koronavírus oltás után is, ami a sikeres immunválaszt jelzi. Ezek egyáltalán nem veszélyesek, és általában néhány héten belül maguktól elmúlnak. Amint arra Kárpáti főorvosnő felhívja a figyelmet, ha a bőrön vagy a bőr alatti szövetekben gyulladás, illetve fertőzés lép fel, akkor az adott területhez legközelebb található nyirokcsomók is megduzzadhatnak. A macskakarmolás például gyakorta okoz egyoldali nyirokcsomó érintettséget: ilyenkor a sérülések mentén bejutó kórokozók okozzák a fertőzést.
Daganatos betegséget is jelezhet a megnagyobbodott nyirokcsomó
Nagyon ritkán bár, de előfordulhat, hogy a limfóma, a nyirokrendszer daganatos megbetegedése áll a nagyobb nyirokcsomók hátterében. A Non-Hodgkin limfóma egyik tünete a tapintható nyirokcsomó-megnagyobbodás, amely általában fájdalmatlan és lehet szimmetrikus vagy nem szimmetrikus. Egyéb általános tünetként említhető a folyamatos, heteken át fennálló vagy ciklikus hőemelkedés, illetve láz, az ok nélküli súlyvesztés és étvágycsökkenés, az éjszakai verejtékezés.
–A fájdalmatlan, kemény és tömött tapintatú, fixált vagy nehezen mozdítható nyirokcsomók észlelésekor mindenképpen forduljunk orvoshoz – tanácsolja a hematológus, belgyógyász szakember. Keressük fel háziorvosunkat akkor is, ha a nyirokcsomók mérete meghaladja a másfél-két centimétert, és az elváltozások tartósan megmaradnak, esetleg a test több régiójában is megtalálhatók. Figyelmeztető jel az is, ha a nyirokcsomók további növekedésére leszünk figyelmesek. Amennyiben a kulcscsont feletti árokban megnagyobbodott nyirokcsomókat tapintunk ki, szintén ne késlekedjünk orvosi segítséget kérni, ezek ugyanis a szervezetben zajló kóros állapotokat jelezhetnek.
Forrás: Trombózis- és Hematológiai Központ (www.tromboziskozpont.hu)
