Vajon a várandósság alatti étrendi megszorításokkal, a potenciálisan allergizáló élelmiszerek elhagyásával csökkenthető a magzat későbbi allergiakockázata? Sok elavult és káros tévhit kering a témával kapcsolatban – mutat rá Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa, aki szerint az allergén prevenció szemlélete gyökeresen megváltozott az elmúlt évtizedben.
Az allergének kerülése nem csökkenti a későbbi ételallergia kockázatát
„Azt hallottam, hogyha bizonyos ételeket kerülök a várandósságom és a szoptatás alatt, azzal segíthetek megelőzni, hogy gyermekemnél később ételallergia alakuljon ki. Ez valóban így van?”
– Ez a kérdés gyakran felmerül a kismamák körében, akik egyre tudatosabban készülnek a babavárásra, és azzal is tisztában vannak, hogy a várandósság alatti étkezésnek és életmódnak meghatározó szerepe van a fejlődő magzat egészségére hosszú távon is – számol be tapasztalatairól Dr. Balogh Ádám. A szakember azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyesfajta étrendi megszorításoknak csak akkor van létjogosultsága, ha a kismamának diagnosztizált ételallergiája van. Egyéb esetben teljesen indokolatlan, sőt magzati hiányállapotokhoz is vezethet, ha önkényesen kihagyunk „veszélyesnek” hitt élelmiszereket az étrendünkből. A növekvő magzat optimális fejlődése szempontjából megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozásra kell törekedni, az allergia megelőzésének céljából pedig ne iktassunk ki semmit az étrendünkből! A jelenlegi szakmai ajánlások szerint az elkerülő diéták és egyéb speciális étrendek egyébként nem akadályozzák meg az allergiák kialakulását. Épp ellenkezőleg, ugyanis vannak már olyan vizsgálatok, amelyek kimutatták, hogy bizonyos allergéneknek (pl. a földimogyorónak) a várandósság korai szakaszában történő rendszeres fogyasztásával csökkenthető az ételallergia, az allergiás rhinitis és az asztma kialakulásának kockázata a gyermeknél.
A táplálékallergének korai bevezetésének jelentősége
–Az elmúlt évtizedben gyökeres változás történt az allergének bevezetésével kapcsolatos szakmai álláspontban. Így könnyen lehet, hogy míg egy édesanya első gyermekének csak egy éves kora után adott mogyorót, tejet vagy tojást, addig a második, harmadik kisdednél már egy egészen új táplálkozási ajánlással szembesül. Korábban ugyanis széles körben elterjedt az a nézet, hogy jobb, ha a kismama kerül bizonyos allergéneket a várandósság és a szoptatás ideje alatt is; továbbá a baba hozzátáplálása során is későbbre halasztja az ételallergének kóstoltatását. Mára azonban beigazolódott, hogy az allergénkerülő diéta helytelen gyakorlat, és az evidenciaalapú klinikai vizsgálatok szerint az allergiák visszaszorításában is hatástalannak bizonyult – mutat rá Dr. Balogh Ádám. Ellenben érdekes módon azokban a népességcsoportokban, ahol nem tartották be ezeket az ajánlásokat, látványosan kisebb lett az allergiás betegek aránya. Ennek egyik legszemléletesebb példája, amelyre Gideon Lack gyermekorvos, allergológus, a londoni King's College munkatársa hívta fel a figyelmünket, hogy az izraeli gyermekek körében a világátlaghoz képest rendkívül alacsony a földimogyoró-allergiások száma. Sokáig genetikai okokkal magyarázták ezt a szokatlan jelenséget, ám Lack vizsgálatai bebizonyították, hogy valójában a korai expozíciónak köszönhető mindez. Az izraeli gyermekek ugyanis már hozzátáplálásuk korai szakaszában kapnak földimogyoró-tartalmú ételeket. A későbbiekben pedig, amikor a Lack vezette kutatócsoport a vegyes etnikumú Angliában élő gyermekeknél is elkezdte vizsgálni a mogyoró korai bevezetésének hatásait, kiderült, hogy ott is jelentős mértékben vissza tudták szorítani a földimogyoró-allergiák kialakulását. Ez a vizsgálat abból a szempontból is úttörő jelentőségűnek számít, hogy alapjaiban változtatta meg a hozzátáplálással kapcsolatos szakmai ajánlásokat. Mint Balogh doktor hangsúlyozza, a táplálékallergének korai bevezetése tehát egyértelműen preventív hatással bír. Bár a kismamák és gyakran még a szakmai körökben is nagy ellenállást tapasztalható az allergének (különösen a földimogyoró) korai bevezetése kapcsán. Immár azonban a 2019-es hazai ajánlás is szorgalmazza azt a gyakorlatot, hogy minél korábban (5-6 hónapos kortól) ismertessük meg a baba immunrendszerével ezeket az allergéneket, hogy ezáltal hatékonyan csökkenthessük az ételallergia kialakulásának kockázatát.
Forrás: Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)
