A légzőgyakorlatok növelik gyermekünk koncentrációképességét, támogatják érzelemszabályozását, csökkentik a stressz negatív hatásait, emellett pedig rehabilitációs céllal is alkalmazhatjuk őket. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt, csecsemő- és gyermekgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük arról, miként segíthetnek ezek a technikák az asztmás gyermekek életminőségének javításában.
Az asztma világnap 1998 óta, a Global Initiative for Asthma (GINA) kezdeményezésére kerül megrendezésre. Azóta minden év május első keddjén az asztmára irányul a figyelem. Dr. Hidvégi Edit gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, a világnap fő célja, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket és a mielőbbi diagnózis érdekében felhívja a figyelmet az asztma korai tüneteire.
A reflux nem minden esetben jelentkezik a jól ismert tünetekkel, ezért sokáig lappanghat, miközben fokozza az asztmás panaszokat, csökkenti a krónikus légúti betegség gyógyszeres kezelésének hatékonyságát. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológus, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogyan ismerhetjük fel, ha esetünkben az asztma mellett reflux is fennáll.
Az asztma kezelése során inhalációs szteroidokat is alkalmaznak. Ezek hatásával és esetleges mellékhatásaival kapcsolatban a szülőkben sok kérdés fogalmazódik meg, melyekre most dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa válaszolt.
Az őszi, gyakran esős, párás időjárás mellett a közelgő fűtési szezonban a lakásokban is megemelkedhet a páratartalom. A túl magas páratartalom nem kedvez az asztmás betegeknek. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát arról kérdeztük, hogy mire érdemes figyelni, hogyan őrizhetjük meg asztmásként a hűvösebb hónapokban is a jó közérzetünket.
A dohányzás az asztma egyik fő rizikófaktora, meglévő betegség esetén pedig közismerten rontja a betegek állapotát. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa az asztma és a dohányzás kapcsolatáról és a leszokás egyik fontos előnyéről is nyilatkozott.
Asztma felnőttkorban is jelentkezhet, akár önálló betegségként, akár légúti allergia mellett is kialakulhat. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy milyen tünetekkel javasolt orvoshoz fordulni, és hogyan zajlik a kivizsgálás.
Nyaralás alatt, a gyógyszerek megfelelő tárolása és az előírt adagolás szerinti használata odafigyelést igényel. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa egy praktikus lehetőségre is felhívja a figyelmet, ha a tünetek az otthontól távol esetleg rosszabbodnak.
A jelenlegi járványhelyzet nem indokolja, hogy az asztmás betegek felfüggesszék vagy csökkentsék a kezelőorvos által korábban felírt gyógyszeradagot. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy honnan indulhat ez a félreértés és elmagyarázza azt is, miért fontosabb most még inkább a megfelelő gyógyszeres kezelés.
Az asztma komplikációkat okozhat a terhesség alatt, ha nem kezelik megfelelően. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa összefoglalta, mire figyeljen a kismama.
Asztmás tüneteket számos tényező, így a hideg időjárás is kiválthat. A hideg, száraz levegő belélegzése a légutak szűkületét okozhatja, ami megnehezíti a légzést. Megfelelően beállított kezeléssel és megelőző intézkedésekkel azonban ezt ki lehet védeni, ennek módjáról kérdeztük dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont főorvosát.
Nemrég járt orvosnál, légzésfunkció rendben, az asztma gyógyszerek jól beállítva, de az utóbbi időben mégis egyre többször fullad, köhög, mintha visszatértek volna az asztmás tünetek? Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa egy lehetséges kiváltó okra hívja fel a figyelmet.
Az egyik módja annak, hogy a tüdőgyógyász felmérje az asztmás betegnél a tüdő jelenlegi állapotát, az úgynevezett kilégzési csúcsáramlásnak, azaz a PEF (peak expiratory flow ) értéknek a megmérése. A mérés egy kis műanyag eszközzel, a csúcsáramlás mérővel történik. Otthon is gyorsan elvégezhető, így a beteg is bármikor tájékozódhat saját állapotáról. Arról, hogy mit mutat a kapott eredmény és miért fontos ez asztma esetén, dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.
Az asztma krónikus betegség. Változékony lehet, alapvetően nem gyógyítható, de megfelelően beállított kezeléssel tartós tünetmentességet lehet elérni. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, milyen egyértelmű jele van annak, hogy a személyre szabott kezelés nem megfelelő, azon módosítani kell.
Nehézlégzés, éjszakai vagy reggeli köhögőroham, sípoló légzés és mellkasi feszülés. Az asztma kezdeti jelei jellemzően nem állandóan, hanem időszakosan, vagy rohamokban jelentkeznek. Kialakulásuk összefügghet a környezetünkben található allergénekkel. Ilyen esetben allergiás asztmáról beszélünk, melynek kivizsgálásáról dr. Tárnok Ildikó, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyásza számolt be.
Nyáron mindent hajlamosak vagyunk kicsit lazábban venni, és ez sajnos az olyan krónikus betegségek kezelésére is igaz, mint az asztma. Emiatt a nyári időszakban rendszerint megnő a sürgősségi ellátást, kórházi kezelést igénylő asztmás esetek száma. A Children’s Hospital Colorado orvosai arra figyelmeztetnek, hogy a felírt gyógyszereket akkor is az előírtaknak megfelelően kell szedni, ha a gyermek jól van, hiszen a tünetmentesség csak így tartható fenn.
Az asztma kezelésének célja, hogy a beteg tünetei megszűnjenek, a személyre szabott kezelést alkalmazva a betegsége ne befolyásolja az életminőségét. Ha azt is gondoltuk eddig, hogy a gyakori köhögő roham, vagy nehézlégzés természetes, az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) egy olyan jelre hívja fel a figyelmet, amely esetén semmiképp ne halogassuk a soron kívüli orvosi vizsgálatot!
A Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) szervezet 1998-ban rendezte meg először az Asztma Világnapot. A világnap azóta is minden évben, május első keddjén az asztma kezelését, tüneteit és a betegség jobb megismerését állítja fókuszba. Ebből az alkalomból dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével olyan tényezőkre hívjuk fel a figyelmet, melyek jól beállított kezelés mellett is befolyásolhatják az asztmás tüneteket. Fontos ezekre is odafigyelni, hogy megelőzzük a roham kialakulását.
Tipikus náthás tünetekkel, tüsszögéssel, orrfolyással kezdődik, majd néhány nap elteltével súlyos nehézlégzéssé alakul az enyhe megfázás. Ha valaki asztmás, még jobban kell figyelnie a megelőzésre, kezdeti tünetekre és kezelésre. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, milyen lépésekkel előzhető meg, hogy nátha hatására az asztmás tünetek fokozódjanak.
Szánkózás, korcsolyázás, síelés, hóember építés, hógolyózás – a téli, hűvösebb hónapok számtalan lehetőséget kínálnak arra, hogy ne a négy fal közé zárkózva töltsük az évnek ezt az időszakát. A fizikai aktivitás és a hideg levegő miatt azonban a téli szabadtéri sportok külön odafigyelést igényelnek az asztmások esetében, mivel ez a két tényező súlyosbíthatja a tüneteiket. Arról, hogy mire fontos figyelni, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.
Asztmás ismerőse, rokona vagy netán önmaga is ódzkodik attól, hogy naponta szteroidot juttasson a szervezetébe? Tart a mellékhatásoktól, ezért inkább kihagyja a kezelést és többet köhög, nehezebben veszi a levegőt, sőt talán gyakrabban szorul kórházi kezelésre is asztmás roham miatt? Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa egy igen hatásos érvet árult el, a szteroid-fóbiások meggyőzéséhez.
A plusz kilók cipelése az egész szervezetet megterheli, emiatt ha valaki túlsúllyal küzd, könnyebben kifullad, gyakrabban tapasztal nehézlégzést. Az elhízás több betegség kialakulásának kockázatát növeli, ezek egyike a krónikus légúti gyulladással járó asztma. Gyakran ez áll a légzési gondok hátterében is.
Az asztma akcióterv szükséges ahhoz, hogy az asztmás beteg megfelelően kontrollálja a betegségét. Szerepel benne a mindennapok során alkalmazandó fenntartó kezelés, és annak leírása is, hogy mit tegyünk, ha a tüneteink rosszabbodnak. Az asztma akciótervet, a betegség diagnózisát követően a kezelőorvos egyezteti a beteggel, az ott megbeszélteket aztán a mindennapok során betartva, a betegek képesek kézben tartani egészségüket. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa ezzel kapcsolatban öt fontos tudnivalóra hívja fel a figyelmet.
Az asztma krónikus betegség, nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel a hörgőben zajló asztmás gyulladást és a betegség tüneteit kezelni lehet. A jól beállított kezeléshez a megfelelő gyógyszereken kívül a beteg tájékozottsága és a betegség megismerése is elengedhetetlen.
Asztma esetén fulladást, nehézlégzést, asztmás rohamot is kiválthat, ha az allergiát okozó növény virágpora magas koncentrációban van jelen a levegőben. A pollenjelentés mellett azonban a légszennyezettségi adatokat is érdemes átböngészni, mielőtt szabadtéri programot szervez. Erre figyelmeztet az 1998 óta minden május első keddjén megrendezésre kerülő Asztma Világnap is, melynek idei témája: Better Air, Better Breathing, vagyis a környezetvédelem és a tisztább, szennyeződésmentes levegő fontosságára hívja fel a figyelmet.
Az ízületi, keringési, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők mellett az asztmás, COPD-s betegek panaszai is fokozódhatnak frontok, hideg, párás levegő, vagy szeles idő hatására. A pollenhelyzet mellett a meteorológiai előrejelzések nyomonkövetése is segíthet a súlyosabb tünetek megelőzésében.
