A reumás csomók jellegzetes, bár általában ártalmatlan tünetei a sokízületi gyulladásnak – tudtuk meg Dr. Kiss Csabától, az Immunközpont reumatológusától, akit arról kérdeztünk, mi a teendőnk a bőr alatt megjelenő kisebb-nagyobb elváltozásokkal.
2009-ben a FESCA (Európai Scleroderma Szervezetek Szövetsége) június 29-ét választotta a szkleroderma világnapjává, hogy ily módon emlékezzék meg Paul Klee svájci festő és grafikusról, aki 1940. június 29-én halt meg szisztémás szklerózisban. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakembere foglalta össze a betegséggel kapcsolatos tudnivalókat
A Lyme-kórhoz gyakran kapcsolható az álarcos jelző, hiszen a tünetei sokszor más kórképekre utalnak. Ezek egyike az ún. „nyári influenza”, ami a betegeket is könnyen megtévesztheti – mondja dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.
A téli hónapokban sokan tapasztalják ízületi fájdalmaik súlyosbodását. A reumatoid arthritisben szenvedőknél sajnos ilyenkor valóban erősödnek a panaszok, de rendszeresen orvosi kontrollal, az előírt terápia betartásával, valamint egészséges táplálkozással és mozgással a tünetek enyhíthetők, és az aktivitás megőrizhető – hívja fel a figyelmet dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, az Immunközpont munkatársa.
A magas CRP érték arra utal, hogy valahol gyulladás van a szervezetben. Jelezhet éppen fennálló fertőzést, de krónikus betegséget is. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy milyen tünetek kapcsán javasolt a vizsgálat elvégzése.
Immunológiai eredetű vérszegénységet számos kórkép okozhat. Ilyenek egyes felszívódási zavarok, hiányállapotok, és maga az elhúzódó gyulladásos folyamat is okozhat vérszegénységet. Ezek egyike egy olyan autoimmun kórkép, amikor a célpont a maga a saját szervezet. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy milyen jelek utalnak arra, hogy a vérszegénység autoimmun betegség tünete.
A lakásban hosszú melegítőben és pulóverben lévő hölgy mellett kényelmesen megfér a pólós és rövid nadrágos férfi. Ha ismerős a kép, nem meglepő, már tudományos magyarázat is van arra, hogy miért fáznak jobban a nők. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa arra is felhívta a figyelmet, hogy mikor kell a fázékonyságot komolyan venni, milyen betegségeket jelezhet.
Sokan érzik úgy, hogy a hűvösebb napokkal együtt megérkezett a náthaszezon is az életükbe. Ősztől nyárig szinte egyik betegség követi a másikat, ha van valamilyen fertőzés a közelükben, ők azt biztosan elkapják. Dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát arról kérdeztük, hogy mit tehetünk ilyen esetben?
A légkondicionált helyiségekben a szemeink könnyen kiszáradhatnak, a helyzet pedig csak romlik, ha órákig a monitor előtt ülve dolgozunk és emiatt ritkábban pislogunk. Ha a szemszárazság tartósan fennáll és bőséges folyadékfogyasztás, szemcsepp használata mellett sem enyhülnek a panaszaink, akkor mindenképp forduljunk orvoshoz, mert akár autoimmun betegség jele is lehet. A probléma okáról és kezeléséről dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa számolt be.
Alattomosan és kezdetben enyhe tünetekkel jelentkező, lassan kialakuló betegség, mely elsősorban a 20 év körüli vagy idősebb nőknél jelentkezik. A betegek körében kevert kötőszöveti betegség néven is ismert MTCD autoimmun betegségről dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa adott bővebb felvilágosítást.
A reumás ízületi gyulladás (RA) autoimmun betegség. Kialakulásának oka nem ismert, ám ha a családban előfordult, az öröklődés miatt nagyobb rá az esély. Leginkább nőkben 40 év körül megjelennek a tünetek, ahogy ezt Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa a megelőzés lépéseit ismertette.
Egy 2016-os, az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint a megkérdezettek fele nem ismerte a lupusz tüneteit, harmada pedig azzal sem volt tisztában, hogy a lupusz egy betegség. A helyzet azóta sem változott jelentősen, a május 10-i Lupusz Világnap célja ezért továbbra is, hogy szélesebb körben megismertesse a betegséget és eloszlassa a tévhiteket. A közelgő világnap alkalmából, a betegségről dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
Tavaszra a vitamin raktárak kimerülnek, a D-vitamin szint is lecsökken, emiatt mindenkinél gyakrabban jelentkezhet fáradtság és könnyebben kaphatunk el betegségeket. De mit tegyünk, ha huzamosabb ideje úgy érezzük, hogy rosszulléteink jelentkeznek, vagy még meg sem gyógyultunk, egyik betegséget máris követi a másik? Dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, az Immunközpont főorvosa szerint ennek oka sokszor életmódunkban keresendő, de akár komolyabb orvosi rendellenességet is jelezhet.
A nyirokcsomók duzzanatát nem minden esetben kíséri fájdalom. Hogy mire következtethetünk ebből, elmagyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa.
A szisztémás lupus az egész szervezetet érintő autoimmun betegség. A betegek jelentős hányada fényérzékeny, az ultraviola sugarak 40-70 százalékuknál a tünetek súlyosbodását okozzák. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa a fényvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet.
Az antifoszfolipid szindróma (APS) egy véralvadási zavar, mely fokozott véralvadási készséggel jár. Az APS kétszer gyakoribb nőknél, mint férfiaknál. Jelentkezhet önállóan is, de különösen gyakori egy bizonyos autoimmun betegség esetén. Az elváltozásra gyakran az ismétlődő vetélések hívják fel a figyelmet.
Nem csak erdei kirándulásokon, hanem a játszótéren vagy a kertünkben is találkozhatunk kullanccsal, így fontos, hogy tudjuk, mihez kezdjünk kullancscsípés esetén. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa ebben segít eligazodni.
A terhesség kihordását több tényező is akadályozhatja, s ha a fogantatás létre is jön, megközelítőleg minden negyedik terhesség vetéléssel végződik. Az ismétlődő, „habituális” vetéléseknek több oka lehet, a következőkben az alloimmun eredetű vetéléssel kapcsolatos tudnivalókat tekintjük át részletesebben dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosának segítségével.
Sok esetben valóban a szervezetben lévő gócok okozzák a kellemetlen tüneteinket, ám nem mindig hoz javulást, ha a gócnak vélt mandula vagy fog eltávolításra kerül. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa hangsúlyozza, hogy a góckutatás során az egész szervezet állapotát kell vizsgálni, nem elég csak egy-egy szervre koncentrálni.
Télidőben gyakran a Raynaud-jelenség figyelmeztet elsőként a kezdődő betegségre. A hideg levegő hatására elfehéredő, elkékülő ujjvégek autoimmun betegséget is jelezhetnek, mely megfelelő kezelés nélkül akár az ujjak végleges deformálódásához is vezethet.
Ha gyakran kapunk el különböző fertőzéseket, azt gondolhatjuk, hogy valami komolyabb betegség áll a háttérben. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa szerint azonban kizárólag a gyakori betegeskedés alapján nem lehet erre következtetni, ám ha más tüneteink is jelentkeznek, az akár immunhiányos állapotot is jelezhet.
A szkleroderma egy olyan autoimmun betegség, melynek több típusát ismerjük. Ezek egyike a szisztémás szkleroderma, másnéven progresszív szisztémás szklerózis, mely komoly szövődményekkel jár, elsősorban a belső szervek – tüdő, vese, belek – betegszenek meg és az ujjak végleges görbületével is járhat. Hogy egy kicsit áttekinthetőbbé tegyük az autoimmun betegségek működését, az említett fogalmak értelmezéséhez dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosának segítségét kértük.
Egy vérvizsgálatból is sokat megtudhatunk egészségi állapotunkról. A szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat a CRP szint ellenőrzésével ki lehet mutatni. Arról, hogy pontosan mit mutat ez az érték, és milyen tünetek kapcsán érdemes ellenőriztetni, dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa beszélt részletesebben.
Nyáron nem ritka, hogy a meleg, a nap, vagy valamilyen kozmetikum hatására fura kiütések, bőrpír jelenik meg az arcon. Ezek többnyire rövid időn belül el is múlnak, ám ha már hetek óta küzdünk a makacs tünetekkel, és egyéb panaszaink – például kimerültség, hajhullás, hőemelkedés – is jelentkezett, akkor javasolt mindenképp orvoshoz fordulni, mert ilyen tüneteket autoimmun betegség is okozhat.
A fertőzött kullancs csípése után nem mindenkinél jelentkeznek a jellegzetes bőrtünetek. Sok esetben a beteg nem is tud a kullancs csípésről, csak a későbbiekben megjelenő, Lyme-kórra utaló egyéb tünetek kapcsán merül fel ennek gyanúja. Az ízületi- és izomfájdalmak miatt ilyenkor sokan rheumatoid arthritiszre (RA), más néven reumás sokízületi gyulladásra gondolnak. A két betegség tünetei több vonatkozásban valóban hasonlóak, azonban teljesen eltérő kezelést igényelnek.
Az oszteoartrózis (ízületi kopás, OA) és a reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis, RA) tünetei nagyon hasonlóak, ám fontos a két betegség elkülönítése. A pontos diagnózis azért lényeges, mert mindkét betegség esetén korai felismeréssel lehet megelőzni az állapotromlást, ám a két kórkép eltérő terápiát igényel.
Az első tünetek általában 40 éves kor körül jelennek meg, nőknél jóval gyakrabbak. A scleroderma több szervet is érinthet, általában a kézen, az ujjak hidegben történő elfehéredésére és égő-szorító fájdalmára figyelnek fel a betegek.
A száraz szem egyre gyakoribb panasz, nevezhetjük akár civilizációs betegségnek is. A probléma kezeléséhez azonban gyakran kevés egy szemcsepp, a kezdetben még inkább csak kellemetlen tünet ugyanis autoimmun betegség jele is lehet.
