Azok közül, akik gyakori fejfájással küzdenek, néhányan heves fájdalmat érezhetnek a szemük mögött, egyik vagy mindkét oldalon, amely akár a fej más részéről is indulhat. Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa arra figyelmeztet, hogy a fejfájás lokalizációja nem feltétlenül utal az okára, éppen ezért fontos a differenciáldiagnózis.
Ha valaki szédüléssel miatt fordul orvoshoz, sokszor hosszadalmas kikérdezés során is csak nehezen derül ki, mit is érez és főleg, hogy miért érzi. Dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa megfigyelése szerint ez annyira gyakori tünet, hogy a páciensek legalább fele erről panaszkodik, viszont sokszor nem valódi szédülés az, ami jelentkezik náluk. A szakértő rövid áttekintést adott a témáról.
Bár a migrén szót gyakran a fejfájás szinonímájaként használják, aki valóban migrénes, az pontosan tudja, mi a különbség a két kifejezés közt. Ez az életminőséget jelentősen befolyásoló betegség akár napokra is „betegállományba” kényszerítheti az embert, ezért nem csak a kezelése, de a lehetséges megelőzése is igen fontos. Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa osztotta meg velünk a legfontosabb tanácsokat.
A társadalom elöregedésével egyre többeknél válik realitássá az Alzheimer-kór, ami a demencia egyik fajtája. Ez a betegség nagy terhet ró a családokra és az egészségi ellátó rendszerre, ezért is lehetséges, hogy szinte hetente jelennek meg új kutatási eredmények a témában. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus az Alzheimer Világnap alkalmából ezen kutatásokból válogatott és felhívta a figyelmet arra is, milyen fontos a betegség korai felismerésére épülő kezelés.
Sokan panaszkodhatnak mostanában fejfájás, esetleg migrén miatt, ugyanis frontok idején felerősödhetnek az ilyen jellegű tünetek. Különösen a nők, az idősek, és a gyengébb immunrendszerű, más betegségekkel is küzdő személyek viselhetik nehezen az időjárásváltozást. Dr. Vida Zsuzsanna, a Neurológiai Központ neurológusa, szomnológus beszélt a fejfájás csillapításának lehetséges módszereiről.
Az epilepszia egy agyi működési zavar, amely rohamokat vált ki. Az úgynevezett nagyroham, a grand mal annyira feltűnő és jellegzetes, hogy azt viszonylag könnyű epilepsziás rohamként felismerni, de vannak bizonyos kevésbé karakteres tünetek, amelyek fölött esetleg elsiklik a laikus vagy más betegség tüneteként könyveli el, holott azokat szintén epilepszia okozza. Ezekre a kevésbé ismert tünetekre és a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa.
Egy friss amerikai kutatás eredményei szerint intenzív életmódváltással lassítható a korai stádiumú Alzheimer-kór előrehaladása. A táplálkozás, az étrendkiegészítők, a mozgás, a stressz menedzsment és a támogató csoportban való részvétel mind részét képezik annak az intervenciónak, amely képes javítani a kognitív funkciókat. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus a kutatás részleteiről és a korai diagnosztizálás jelentőségéről beszélt.
A kánikula sok olyan körülményt produkálhat, ami miatt fejfájás alakulhat ki, azoknak pedig, akik eleve fejfájásra hajlamosak fokozhatja a panaszaikat a hőség. Mit tehetünk a kínzó fejgörcs megelőzéséért, a fájdalom csökkentéséért, és hogyan lehet kezelni a tartós panaszokat? Dr. Simon Márta, a Neurológiai Központ neurológusa, fejfájás specialista beszélt a témáról.
A fejfájás a leggyakoribb ok, ami miatt neurológushoz fordulnak az emberek, sokan ugyanakkor hajlamosak beletörődni a kínzó panaszba. Dr. Simon Márta, a Neurológiai Központ neurológusa azonban azokat a jeleket vette számba, amelyek esetén nem szabad csupán a vény nélküli fájdalomcsillapítókra hagyatkozni.
A migrénes betegek nagy része számos módszerrel, gyógyszerrel, akár alternatívával hajlandó próbálkozni, csak hogy megszabaduljon a kínzó fejfájástól. De vajon melyek azok a lehetőségek, amelyeket a szakemberek is ajánlanak? Erről a témáról osztotta meg tapasztalatait dr. Simon Márta, a Neurológiai Központ neurológusa, fejfájás specialista.
A átmeneti agyi keringészavar, a TIA (vagy közkeletű nevén ministroke) ugyanolyan tünetekkel jár, mint a stroke, de ezek a tünetek néhány perc múlva, legkésőbb 24 órán belül megszűnnek. Miért fontos mégis, hogy tudjunk róla, ha lezajlott? Dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa válaszol a kérdésre.
A másodlagos fejfájás röviden azt jelenti, hogy a fejfájás egy másik betegség tünete, velejárója. A kezelés tehát nyilvánvalóan különbözik az elsődleges fejfájásétól, hiszen elsősorban az alapbetegséget kell ellátni. Dr. Simon Márta, a Neurológiai Központ neurológusa, fejfájás specialista arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen a megkülönböztetés adja a diagnosztizálás egyik legnagyobb jelentőségét.
Mind a migrénnek, mind az úgynevezett „cluster” fejfájásnak erős kapcsolata van a cirkadián rendszerrel, vagyis azzal a belső órával, ami a testi folyamatainkat szabályozza. Ezért fordulhat elő, hogy ez a két fejfájástípus típusosan ugyanabban a napszakban és évszakban sűrűsödik. Dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa egy friss kutatás eredményeiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt.
A szédülés egyik típusa az úgynevezett BBPV, vagyis a helyzetváltoztatással összefüggő szédülés, ami forgó jellegű, és a fej mozgatásának hatására jelentkezik. Dr. Gács Gyula tanár úr, a Neurológiai Központ neurológusa szerint nem kell beletörődni, hogy forog körülöttünk a világ, hiszen egyrészt fontos a pontos diagnózis, másrészt sokszor egy igen egyszerű manőver megszüntetheti a tüneteket.
Celine Dion a napokban mondta le összes koncertjét, nyilvánosan mesélve az őt megtámadó neurológiai tünetegyüttesről, a Stiff-person szindrómáról. Ez a ritka betegség fájdalmas izomgörcsökkel, izommerevséggel jár, és Dion esetében ez azt is jelentheti, hogy nem teljesen ura a hangjának. A betegség okairól és kezelési lehetőségeiről beszélt dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa.
A ministroke vagy TIA tulajdonképpen az átmeneti agyi keringészavar megnevezése. A TIA tünetei megegyezhetnek a stroke tüneteivel, de ministroke esetében ezek néhány perc múlva, legkésőbb 24 órán belül megszűnnek. Dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa elmondja, miért fontos az esemény utáni kivizsgálás.
A kar zsibbadása, gyengesége, érzészavarai is utalhatnak mellkaskimeneti szindrómára, ami a nyaki szakasz anatómiai rendellenességeinek következtében kialakuló tünetegyüttes. A panaszok fő oka, hogy a nyak területén található nagyerek, illetve a felső végtag idegfonata nyomás alá kerül. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyeket érdemes kivizsgáltatni.
Szédül felálláskor, leüléskor, a fej forgatásakor? Ez valószínűleg a helyzetváltoztatással összefüggő szédülés (BBPV), ami bár a legtöbb esetben jóindulatú jelenség, mégis vannak helyzetek, amikor fontos az orvosi kivizsgálás. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa ezekre hívta fel a figyelmet.
A cukorbetegek jelentős részét érinti a diabéteszes neuropátia, az elhanyagolt esetekben jelentősen súlyosbodó idegi károsodás. Dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa az idegfájdalmakkal, érzéskieséssel járó betegség fő típusaira, és a kezelés kiemelt jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Nagy nemzetközi kutatások tanulsága szerint a COVID-19 fertőzésen átesett betegek közel harmadánál mutatkoznak hosszútávú neurológiai, vagy pszichiátriai tünetek. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a kutatási eredményekről és a neurológiai kivizsgálás jelentőségéről beszélt.
A szédülés többnyire ártatlan jelenség, de egyes esetekben súlyos betegségre is utalhat. Ennek tisztázása miatt fontos lehet a neurológiai kivizsgálás, amelynek mibenlétéről és a szédülés négy fő típusáról dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ szakorvosa beszélt.
Még az enyhe koronavírus fertőzést átélők közül is többen panaszkodnak fennmaradó idegrendszeri tünetekre. Sokaknál a koncentrációs nehézség, memóriazavar, az ún. “agyköd”, másoknál a tartós szaglás- és ízérzés vesztés, a fejfájás zavarja hosszú hónapokig a mindennapokat. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa az eddig tapasztalt, lehetséges enyhébb és komolyabb szövődményekre és a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Az arc egyik oldalának zsibbadása, mozgásának nehézsége vagy éppen bénulása több betegség tünete is lehet, éppen ezért dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa szerint a legfontosabb, hogy szakorvos állítsa fel a megfelelő diagnózist.
A Parkinson-kór tipikus tünetei a remegés, az izmok merevsége és a lassú mozgás. Ugyanakkor más, kevésbé feltűnő jelek is utalhatnak a kezdődő betegségre. Ezekre hívta fel a figyelmet dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa.
A kéz és a láb zsibbadásának számtalan egyszerű, kézenfekvő oka lehet, azonban ha a tünet visszatérően jelentkezik, akár komoly probléma is állhat a háttérben. Dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban az alapbetegséget kell kezelni a kínzó tünetek megszűnéséhez.
