Tüdőbetegségek

A kánikula különösen megviselheti azokat, akik a tüdőt érintő tartós megbetegedésben szenvednek. Miért követel nagyobb óvatosságot a forró, nyári időszak a COPD-s és asztmás betegektől? A kérdésre dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere válaszolt.

A viharasztmaként emlegetett jelenség az 1980-as évek óta ismert. Elsőként Melbourne-ben jegyezték le, miután egy vihart követően ugrásszerűen megnőtt a kórházi kezelésre szoruló asztmások száma. Az esővel, viharokkal tarkított tavaszi és nyári hónapok a szénanáthával küszködő pácienseket is próbára tehetik, akiknek az allergiás, asztmás tünetei is fokozódhatnak – mondja dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyász szakembere.

A gáztűzhely használata során keletkező nitrogén-dioxid-szennyezés jelentős mértékben hozzájárulhat a gyermekkori asztma előfordulásához. Dr. Somogyi Éva, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosa a rossz beltéri levegőminőség egészségkárosító hatásaira hívja fel a figyelmet.

Újabb ízesített elektronikus cigaretta terjed vírusszerűen elsősorban a fiatalok körében. A POCO névre hallgató színes, vonzó dizájnnal bíró készülékek hatalmas népszerűségnek örvendenek a fiatalok körében. Veszélyük elsősorban abban rejlik, hogy a gyártók előszeretettel állítják be a dohányzás egészségesebb, divatosabb alternatívájaként – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ állásfoglalásában. Dr. Potecz Györgyit, a Tüdőközpont tüdőgyógyász, allergológus szakemberét kérdeztük a vape veszélyeiről.

Robert Koch 1892. március 24-én jelentette be, hogy sikerült azonosítania a tuberkulózist okozó baktériumot, amiért 1905-ben orvostudományi Nobel-díjban részesült. A WHO kezdeményezésére 1982 óta ez a nap a tbc elleni küzdelem világnapja. Dr. Potecz Györgyit, a Tüdőközpont tüdőgyógyász, allergológus szakemberét kérdeztük a betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

Zihálás, köhögés és légszomj? Az asztmás betegek számára már jól ismert tünetek. Előfordulhat azonban, hogy a hasonló tünetekkel küzdő emberek azt hiszik, hogy akut hörghurutban szenvednek, pedig valójában asztmájuk van. Mi a különbség e két légúti betegség között? – erről kérdeztük Dr. Potecz Györgyit, a Tüdőközpont tüdőgyógyász, allergológus orvosát.

Az ősz beköszöntével nemcsak az influenza és a nátha, hanem egy másik szezonális népbetegség, az avarégetés is felüti a fejét, ami sajnos nagyban hozzájárul a rossz levegőminőséghez, és akut, valamint krónikus egészségkárosodást okoz. A légszennyezés hatásai leginkább légzőszerveinket érintik, ami a krónikus betegséggel küszködők, a gyermekek és idősek esetében fokozottabb kockázatot jelent – mondta el dr. Hidvégi Edit gyermek -és felnőtt tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa.

Egyre sűrűbb időközönként kell egy mély levegőt vennie? Közben mintha szorítaná valami a mellkasát? Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy a régóta fennálló nehézlégzés akár komoly betegségeket is jelezhet, ezért krónikus légszomj esetén indokolt a mielőbbi orvosi kivizsgálás.

Légmell kialakulhat traumás sérülés, nagy megerőltetés miatt, de az intenzív növekedés időszakában is előfordulhat. Arról, hogy mitől alakulhat ki légmell, és a felépülést követően mire kell figyelni, dr. Hidvégi Edit gyermek és felnőtt tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Mindkét betegség esetén inhalációs gyógyszerek segítenek hosszú távon megelőzni a tünetek fellángolását. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy milyen okai lehetnek, ha rendszeresen részt vesz orvosi kontroll vizsgálaton, a gyógyszereket előírás szerint szedi, de a tünetei mégis jelentkeznek.

A leggyakoribb tünet, ami akár hónapokon át jelentkezhet a lezajlott koronavírus-fertőzést követően, a fáradtság. A betegség átvészelése megviselheti a szervezetet, ezért bizonyos mértékben ez természetes, ám dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy ha a terhelhetőségünk heteken, hónapokon át sem javul, fontos kivizsgáltatni mi áll a háttérben.

Több oka is lehet, ha nem tudunk nyugodtan aludni a köhögés miatt. Az éjszakai köhögési rohamok hátterében álló két gyakori okról és kezeléséről dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa nyilatkozott.

Az okostelefonokra letölthető alkalmazásoknak és okosóráknak köszönhetően sokan lettünk egészségtudatosabbak. Akár csak a napi lépésszám figyelésére vagy arra használjuk, hogy eleget igyunk, a digitális technológia megkönnyíti az életünket. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont főorvosát arról kérdeztük, hogy a krónikus légúti betegséggel élők egészségének megőrzését, a betegségük jobb kezelését milyen eszközök segítik.

A téli időszakban gyakori panasz a köhögés. Jelentkezhet légúti betegségek tüneteként, de egyéb oka is lehet. Dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa öt lehetséges kiváltó okot sorolt fel, az elhúzódó köhögés hátterében.

Visszatérő probléma a téli hónapokban jelentkező magas légszennyezettség. A gépjárművek mellett a szmog kialakulásában döntő szerepet játszik a kéményekből felszálló füst, mely téli estéken egész településeket boríthat ködbe. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát a légszennyezettség hatásairól kérdeztük.

Félelmetes és szorongást okoz, amikor úgy érezzük, nem tudunk annyi levegőt belélegezni, amennyit szeretnénk. A légszomjnak több oka is lehet, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológust, a Tüdőközpont orvosát ezekről kérdeztük.

Minden esetben köhögéssel, nehézlégzéssel jár, csak a dohányosokat és az idősebbeket érinti – mi igaz valójában a COPD-re? Milyen visszafordíthatatlan folyamat játszódik le a tüdőben, amitől a betegek számára egyre nehezebbé válik a legevővétel? Erről kérdeztük dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát.

A tüdőgyulladás tünetei rendszerint hirtelen, rövid idő alatt jelentkeznek, ám a gyógyulás jóval lassabb folyamat, a teljes felépülésig akár több hét is eltelhet. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa a betegség kezelésével és az antibiotikumok szedésével kapcsolatban osztott meg fontos tudnivalókat.

A tüdőgyulladás - leggyakrabban pneumococcus és atípusos baktériumok által okozott- fertőzés következtében alakul ki, de a betegség vírusos eredetű is lehet, influenza szövődményeként is jelentkezhet. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa arra is felhívja a figyelmet, hogy enyhébb, sokszor egyszerű meghűléshez hasonló tünetek - rossz közérzet, hőemelkedés, köhögés - is jelezhetik a betegséget.

Az idei világnap a betegség kezdeti, gyakran elbagatellizált tüneteire, a korai diagnózis fontosságára és arra is felhívja a figyelmet, hogy a COPD nem csak a dohányosok betegsége.

Hosszabb ideje fennálló köhögést több betegség, például krónikus hörghurut, asztma, allergia is okozhat, de tüdőgyulladás, tüdőrák kezdeti jele is lehet. A panaszok összefügghetnek krónikus arcüreggyulladással is. A mielőbbi orvosi kivizsgálás tehát nagyon fontos, de semmiképpen sem halasztható, ha magas láz társul a köhögés mellé, erős légszomj, vagy véres köpet is jelentkezik.

A napokban megjelent hírekből sokan felfigyelhettek rá, hogy évről évre nő az ismeretlen eredetű tüdőfibrózisos esetek száma Magyarországon. A betegség tüneteiről és a korai felismerés jelentőségéről dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa ad felvilágosítást.

Tévhit, hogy a tüdőgyulladás minden esetben egyértelmű, komoly panaszokkal jelentkezik! Az enyhébb, sokszor egyszerű meghűléshez hasonló tünetek - rossz közérzet, hőemelkedés, köhögés - is jelezhetik a betegséget.